Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2409 ágazati készség tanácsokat és a helyi szereplőket megkérdezzük arról, hogy számukra mire van szükség, és ezeket adatalapon vissza tudjuk igazolni, hogy valóban valós-e a szükségletük, vagy pedig valamilyen önös érdekből fogalmaznak meg szükségleteket. A negyedik az elégedettségmérés, amivel kapcsolatban felmerültek kérdések, kételyek. Én azt nem gondolom, hogy ez adminisztrációs teher lenne. Bár messze vannak már az egyetemi éveim, legalábbis én messzinek érzem sajnos, de ott volt oktatók hallgatói véleményezése. Azt sem az egyetemi oktató töltötte ki helyettünk, vagy az egyetem töltötte ki helyettünk, hanem nekünk képzésben részt vevőként kellett kitölteni. Nem voltunk rá kötelezve, de aki kitöltötte, az előbb vehette fel a tárgyakat vagy a vizsgát. Most már valamilyen előnyben tudjuk részesíteni azokat, akik - egyetemi adjunktusként mondom - kitöltik az elégedettségmérést. És nagyon fontos, amire Arató Gergely képviselő úr is utalt, hogy szeretnénk azt az anomáliát, azt a visszaélési lehetőséget minimalizálni, hogy a képzők töltetik ki a képzettekkel az elégedettségmérést. (14.50) Sokkal jobb az, ha maguk a képzettek töltik ki az elégedettség mérésére vonatkozó kérdőívet. De ne felejtsük el, hogy itt megemlítették azt is, hogy bizonyos társadalmi rétegekben a digitális írástudás elmarad. Majd a 6. pontban szeretnék erre rátérni, hogy azért nem állunk olyan nagy problémával szemben. Az 5. pont a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések, amit többen gumiszabálynak neveztek. Nem gumiszabály, hanem valójában lehetőséget biztosít arra, hogy a gyorsan változó világban új képzéseket vonjunk be a képzési rendszerbe azon képzések közé, amelyeket támogatni szeretnénk. Erről szól az a veszélyhelyzeti rendelet is, amit hamarosan olvashatnak majd, ami arra irányul, hogy olyan képzéseket tudjunk finanszírozni, amelyeket sem a mostani felnőttképzési törvény szerint, sem a majd szeptember 1-jétől hatályba lépő - hiszen az majd szeptember 1-jétől lép hatályba - felnőttképzési törvény szerint nem tudnánk gyorsan, azonnal a magyarok szolgálatába állítani. Tehát hogy ezeket a képzéseket tudjuk finanszírozni, meg tudjuk mutatni, és az adatalapon, a munkaerőpiaci előrejelző rendszer alapján meghatározott képzési területeken jelen lévő képzéseket ki tudjuk emelni, és lehetőséget tudjunk biztosítani arra, hogy egy gyorsított pályán kapjanak engedélyt annak érdekében, hogy ha valaki 80-90 százalékban elvégezte náluk a képzést, és kikerült a munkaerőpiacra - ami egy bizonyított képzés -, akkor ilyen szempontok alapján lehet majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéssé válnia bármilyen képzésnek vagy bármilyen képzőnek. Tehát itt nagyon komoly, kemény szabályok lesznek. S még egyszer, summa summarum, az a célja, hogy gyorsan tudjunk reagálni a munkaerőpiac változásaira, mert azt látjuk, hogy a munkaerőpiac is nagyon-nagyon gyorsan változik, és erre nincsenek rugalmas rendszereink, és erre az elmúlt évtizedekben nem voltak megfelelő, rugalmas rendszereink. A 6. pont a hátrányos helyzetű településeket érinti. Ők nem szeretik így hívni magukat, de vannak olyan települések ma Magyarországon, amelyek a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távol esnek. A világon mindenhol vannak ilyen települések. Mi erre létrehoztuk a „Tanítsunk Magyarországért” programot. S ha már Ander Balázs képviselő úr megemlítette a PhD-mat, köszönöm szépen, hogy elolvasta „A társadalmi felzárkózás egyes gazdaságpolitikai aspektusai” című PhD-disszertációmat. (Derültség.) Azért is vagyok itt és azért is vállaltam el ezt a felkérést, hogy részt vegyek a kormány munkájában, mert ilyen programok megvalósítására nyílik lehetőség, mondhatni, hogy a gazdaságstratégia mellett. De ez is egy fontos gazdaságstratégiai kérdés. A 35 leginkább hátrányosnak tekintett településen indítottuk el ezt a programot 2019 szeptemberében, most már 900 hetedikes általános iskolás gyerek vesz benne részt, és 200 egyetemi mentor foglalkozik velük. Az a feladat, az a cél, hogy azt az élményt meg tudják szerezni ezek a gyerekek, amit azok a gyerekek teljesen természetes módon megszereznek, akik egy ingergazdagabb vagy másfajta ingerekkel rendelkező közegben, városi, kisvárosi közegben nőnek fel. Ugyanis a PhD-kutatásaim során tapasztaltam azt ezeken a kistelepüléseken, hogy ezeknek az érintett
