Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2356 vissza a pénzt. Még a Magyar Nemzeti Bank lenne a kisebbik probléma, hiszen abban talán mindannyian megegyezhetünk, hogy egy stabil gazdaságnak stabil bankrendszerre és stabil hitelintézeti működésre van szüksége. Itt egy legitim vita lehetne köztünk ennek az arányairól való vitatkozás. Szerintem túlzásba viszi ezt a kormány, de nyilván neki is vannak érvei, amelyek szerint azt mondják, hogy mégsem akkora szervilis és megalkuvó magatartás ez a részükről, bár igen érdekes ez egy magát nemzetinek valló kormánytól, amely vegytiszta neoliberális politikát valósít meg pénzügyek és adózás tekintetében, de ez egy másik vita tárgya lehet szerintem, talán éppen a következő napirendnél sokkal inkább. Ugyanakkor azt látjuk, hogy miközben a bankoknak kétszer két irányból nyújt segítséget ez a kormány, hogy egy büdös fillért ne kelljen fizetniük ebből az egészből, van ám egy másik tétel, egy - nevezzük adónak, de illetéknek nevezte el, államtitkár úr, ugye, a pénzügyi tranzakciós illetéket ez a kormány? (Izer Norbert bólint.) A helyzet az, hogy ez megint csak egy olyan adófajta - nyilván, hogy Brüsszellel ne kelljen annyit bokszolni, ezért lett illeték -, amit kivetett ez a kormány, ugyanakkor nem az fizeti meg, akitől a jogalkotó ezt várta volna. A helyzet az, hogy maguk a pénzintézetek önbevalló módon elismerték azt, hogy az utolsó fillérig ezt átterhelték az ügyfelekre, sőt volt olyan mikrovállalkozó, aki bejött a fogadóóránkra, államtitkár úr, és képzelje el, hozott egy olyan banki kivonatot, ahol öt hónapra visszamenőleg behajtották rajta a pénzügyi tranzakciós illetéket a bank részéről, miközben ez egy nettó fogyasztóvédelmi atombomba, ilyen nem fordulhatna elő egy magára valamit adó nemzetállamban! Itt előfordult, és ezt a tranzakciós illetéket a mai napig ki tudjuk mutatni a statisztikákban. Ha államtitkár úr, képviselőtársaim gugliznak, két mozdulat, tényleg, beütik azt, hogy „bankolási költségek Magyarország”, és mondjuk, tegyék mellé azt, hogy „Egyesült Királyság”. Fognak találni egy kimutatást, azonnal az első három találat között, amely a bankolási költségeket veti össze európai összehasonlításban az alacsony jövedelműek esetében. Tudják, mit fognak találni Magyarországnál? Hogy az egyik legmagasabb egész Európában, bizonyos áruféleségek tekintetében a top 3-ban vagyunk drágaság tekintetében. És mit fognak találni az Egyesült Királyságnál? Egy óriási nagy nullát. Azt fogják találni, hogy alacsony jövedelműek esetében lényegében nem kell indokolatlan banki költségekkel szembesülni az Egyesült Királyságban, ahol azért egészen más a gazdasági háttér és működési rend. És azt is látjuk, hogy az érintett bankrendszer 600 milliárd fölötti profitot produkált csak az elmúlt mért időszakban, tehát egy brutális, kimagasló rekordnyereséget produkált. Ebből igyekeznek önök látszólag egy 50-60 milliárdos tételt megfogni, amit visszaadnak ezeknek az intézményeknek. Vicc. Nem azt várom el, hogy önök az 50 százalékot ugyanúgy hajtsák be, mint ahogy a pártokon behajtották, de legalább akkor ne álljanak ki a híradóba, és ne mondják el azt, hogy terhelik a bankokat, mert nem. Önök térdre ereszkedtek a bankrendszer előtt, aláírták az EBRD-paktumot, ezt nem bontották fel, hozzájárultak több mint tízezer magyar család elhelyezés nélküli kilakoltatásához Magyarországon. Most éppen azzal büszkélkednek, hogy kilakoltatási moratórium van. Nagyon jó, támogatom, nehogy azt higgyék, hogy ellendrukker vagyok, az én frakcióm javasolta a válság első napján ezt. Engem nem zavar, hogy önök ezt a magukévá tették, én akkor is megszavaznék egy ilyet, ha akármelyik párt vagy akár független képviselő nyújtaná be. Az zavar, hogy a végrehajtások, végrehajtói letiltások, az inkasszók és a különböző beszedési típusok még most is terhelik a legkisebb nyugdíjakat és a legalacsonyabb jövedelmeket is Magyarországon, államtitkár úr. Látom én, hogy nem fognak erre reagálni, de a zárszóban, kérem, ne hagyja ki, hiszen a hitelkárosultak követik ezt a vitát, figyelmeztettek bennünket is erre; ne hagyja ki ezt a kérdést, hogy mit terveznek a végrehajtások, a végrehajtói letiltások leállításával, legalább a járványügyi veszélyhelyzet idejére, rájuk ugyanis a moratórium nem terjed ki. Több mint két hete beszélgettem erről Szijjártó miniszter úrral. Ő egyébként korrekt volt, és nyitottságot mutatott a kérdésben. Nagyjából annyi volt a lényeg, hogy majd utánanéznek. Én ennek az utánanézésnek a hatására, eredményére várnék a mai napig.
