Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2357 Államtitkár úr, itt a végére azért lesz még egy téma, amivel kapcsolatban a reakciójukat várnám. Én közgazdászként, a piacgazdaságban hívő emberként el kell mondjam önöknek, hogy a szocho csökkentését maximálisan tudom támogatni, a vállalkozói terhek csökkentését is, merthogy kiugróan magas vállalkozói terhelési szintről beszélhetünk Magyarországon. Viszont egy dologról őszintén beszélniük kell. És ez nem az ellenzéki képviselő felelőssége, maximum a véleményalkotás szintjén, de ha a nyugdíjkassza bevételei csökkennek, akkor az Orbán-kormánynak el kell árulnia a terveit. Azt látjuk ugyanis, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatos, lassú, csúsztatott emelgetése egy olyan helyzethez vezethet, hogy egy, a KSH szerinti átlagos magyar férfiember a végén nem számíthat egészségben eltöltött nyugdíjasévekre, hiszen az a helyzet, hogy a várhatóan egészségesen eltöltött életévek száma lassan alacsonyabb, mint amikor a magyar férfiember nyugdíjba mehet. És a hölgyek is hasonló problémákkal szembesülnek, talán egy-két évvel később a statisztika szerint, bár vannak ilyen és olyan élethelyzetek is. Látható tehát, hogy önmagában a 13. havi nyugdíj több év alatti visszavezetésével, úgy egy másfél heti nyugdíj-kiegészítés fedezetével tolják meg a nyugdíjrendszer kiadásait, ami önmagában nem baj, mert sokkal bátrabban kellene a nyugdíjrendszerhez hozzányúlniuk, legalább inflációkövetővé kéne tenni azt, amiről csak azt mondják, hogy az. De arról nem beszélnek, hogy mit terveznek a nyugdíjkorhatárral, hiszen számomra nem elfogadható az a lassú, sunyi, csúsztatott emelgetés, amit még a szocialisták kezdtek el, de önök semmit nem csináltak ezzel, helybenhagyták ezt a rendszert, és azt látjuk, ha a környező országokban körbenézünk, Németországban és Horvátországban már 67 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. A német elemzők szerint egyébként ez sem lesz elég, lépegetnek tovább, 69 év felé szólnak a szakértői kitekintéseik, és az EU döntéshozói előtt pedig már olyan tanulmányok fekszenek, amelyek 70-72 évben húznák meg a nyugdíjkorhatárt. (10.40) Tehát akkor kezdenének el adott esetben magyar férfiemberek is nyugdíjat kapni. Ugye, ez nem elfogadható egyikünk számára sem? Ugye, nem akarunk olyan világot, ahol a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát - az idézőjelet tessék odaérteni - úgy biztosítják, hogy elintézik, hogy hamarabb haljanak meg a férfiak, mint ahogy nyugdíjat kaphatnának? Ugye, egyikünk sem akar ilyen világban élni? Én biztosan nem. Tehát ha ez a kormány felelős, beszélnie kell arról, hogy a nyugdíjrendszer ellátását, a forrásait miből, milyen utakon pótolja. Lennének egyébként ötleteim, államtitkár úr, hogy ne maradjanak szaktanács nélkül, a differenciált nyugdíjemelés egy kiváló és nagyon progresszív javaslat lenne erre. Vannak olyan nyugdíjak Magyarországon, egyébként indokolatlan módon, amelyek már-már a luxus kategóriájába sorolhatóak. Nem akarok itt milliós nyugdíjakról városi legendákat szőni, hiszen van bőven elég tényszerű történet, de azt látjuk, hogy most egy 3 százalékos nyugdíjemelés - bárcsak lenne 3 százalékos, hiszen nagyon sokszor az sincs - a százezres nyugdíjat kapó kisnyugdíjas esetén talán egy eltörpülő összeget jelent, viszont aki 800 ezres nyugdíjjal bír, az még többet és még inkább magas fokon kaphat. Azt mondjuk tehát, hogy bizonyos nyugdíjszint fölött nem kellene erőltetni talán a nyugdíjemeléseket, viszont a kis nyugdíjak tekintetében egy sokkal markánsabb, egy nagyobb százalékos arányú emelést kellene foganatosítani minden évben, így lehetne igazságosabbá tenni ezt a rendszert, és megelőzni azt, hogy a nyugdíjasok körében a szegénység, a nélkülözés ilyen kimagasló szinten legyen. A végrehajtói letiltásokra vonatkozó javaslatunk ugyanezt célozza egyébként, kis nyugdíjakból ne lehessen tiltogatni! Államtitkár úr, a minimális megélhetési költségeket igénylő bevételi szintig ne lehessen végrehajtóknak tiltogatni magyar emberek jövedelmét. Egy járványügyi veszélyhelyzetben pláne nem! Tehát akkor és onnantól lesz hiteles a kormány válságügyi veszélyhelyzetet kezelni szándékozó csomagja, ha ezeket a kérdéseket rendezi, tehát valódi emberek valódi problémáira reagál. Engem egészen elképeszt, hogy önök erről nem beszélnek a parlamentben. A saját választóikról van szó! A kisnyugdíjasok, a végrehajtók áldozatai, a kilakoltatottak, a devizások
