Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2256 gondolatiság szintjén nem juthat el oda soha, hogy „hatalom”-nak nevezze magát. Az más kérdés, hogy a közjogi rendszerünkben a bírói hatalmat „hatalom”-nak nevezzük, de csak azért, mert a hatalmi ágak szétválasztásáról van szó, de a bíráskodás tartalmában a „hatalom” szó semmilyen módon nem jelenhet meg. A társadalom a magyar bíróságoktól és bíráktól azt várja el, hogy szolgálják a törvényt, szolgálják az igazságot, és ezzel egyébként szolgálják a társadalmat, mert kiszámítható ítélkezés, kiszámítható bírósági rendszer nélkül a társadalomnak az országával, a hazájával szemben nincs bizalma. A beszámoló elején a következő gondolatot olvashatjuk: „Lehetőség nyílik arra, hogy a Kúria visszatérjen abba a jogi kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatási fórum mérlegelheti, hogy mely ügyeket tartja a jogrendszer működése, az ítélkezési gyakorlat egysége szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja.” Meg kell mondjam, elnök úr, nemcsak önnel, hanem a jogalkotó többséggel is vitatkozom abban, hogy a Kúria bármikor is ne lett volna olyan jogi kultúrkörben, hogy azokat a feladatait elláthassa, amelyek a bírósági szervezeti rendszerben és a különböző anyagi jogi eljárási törvényekben megfogalmazott elvárásokat tartalmazzák. Én 31 éve vagyok jogász, és egyetlenegy napra sem éreztem azt, hogy a legfőbb bírói fórum bármikor is akár jogalkotói, akár intézményrendszeri vonatkozásban rendelkezett volna olyan hiánnyal, amely miatt azt az elvet, amelyet most itt, ebben a beszámolóban előadott, ne tudta volna gyakorolni. Én nagyon rosszul élem meg azt, hogy az elmúlt tíz évben a politika és sajnos a politika által befolyásolt legfőbb szervezetek folyamatosan azt sugallják, mint hogyha ebben az időszakban lett volna legelőször módjuk arra, hogy azt a küldetést, amelyre jogszabály felhatalmazza, teljesíteni tudja. Úgy gondolom, az elmúlt 31 évben ebben semmifajta hiány nem volt, sem eszközrendszerben, sem jogalkotói támogatásban, sem a társadalom elvárásában. Azt olvassuk a beszámolóban, hogy 2016. november 30-án tanácskozást tartottak, amelyen a Kúria vezetői mellett több állami szerv, így az ÁSZ, a GVH, az MNB, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, több jogi kar képviselője részt vett, és javaslatot tettek a 2018. évben vizsgálandó kérdésekre, ezek: a jogi határvonalak az egyéni és közösségi igény érvényesítése szempontjából; a magánélet védelme vonatkozásában; az országos büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata; ténybeli javítás jogerő után - perújítás a büntetőeljárásban; a migrációval összefüggő közigazgatási bírói gyakorlat; a földforgalmi törvénnyel kapcsolatos perek gyakorlata; a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelésének gyakorlata; a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes kérdések; a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdései. Azt kell mondjam, hogy jogászként mindenképpen mindegyik rendkívül fontos kérdés, az is tény, hogy bármelyiket akár egy jogi konzultáció témájává tesszük, bizonyára órákon keresztül tudnánk vitatkozni azon, hogy ezek a kérdések valóban a Kúria abbéli kompetenciájába tartoznak, hogy valamelyest orientálja azokat a jogalkalmazó bírákat, illetőleg ezen keresztül a társadalmat a különböző döntésekben és jogviszonyok létesítésében, amelyek ezekre vonatkoznak. De meg kell mondjam, elnök úr, azért ebben a társadalomban van pár olyan kérdés, amely most már évtizede nem lerendezett, és gondolom, hogy nem tartja különlegesnek, hogyha a devizahitel kérdéséről szólok. Bizonyára tudja, kilenc éve próbáltam elérni - nem egyedül, nagyon sok társammal együtt -, hogy azokat a jogi alapelveket alkalmazzuk ezen jogviszonyok vizsgálata során, amelyek nélkül nincs polgári jog, a római jog óta változatlan elvek nem írhatók felül, nem mellőzhetők, amikor ezeknek az ügyeknek a megítélését el kellene végezniük a bíráknak. Úgy gondolom, hogy ebből a sorból ez hiányzik. Ugyan ön a beszámolóban később felemlíti a devizahitelezés kérdésének a Kúria szempontjából való vizsgálatát, de úgy gondolom, az nem elégséges, annál a résznél majd ki fogom ezt fejteni. Továbbá arról beszél a beszámoló: „A cél ebben az évben is az volt, hogy a felmerülő elméleti kérdések minél hamarabb sok szempontú műhelyvitákban kapjanak egyértelmű megoldást. Mindez segítheti az ügyek gyors és színvonalas elintézését.” És ezt követően az új polgári perrendtartás
