Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2257 alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdéseket taglalja, amelyre konzultációs testületet hozott létre. Nem kívánom ezeket felsorolni, de azt kell mondjam - és ez természetesen semmilyen módon nem a Kúria hibája -, hogy ezeknek a kérdéseknek a nagy része jogalkotói kérdés. Nem lehetett volna, amikor az új polgári perrendtartást alkották, például arra odafigyelni, hogy jogsértő bizonyítékok felhasználásáról szóljon a jogszabály, vagy nem lehetett volna megfelelő, akár átmeneti szabályozással arra kitérni, hogy a költségkedvezmény miként alakuljon? Tisztelt Képviselőtársaim! Hatályon kívül helyezte a jogalkotó a régi polgári perrendtartás szerinti költségkedvezményre vonatkozó azon IM-rendeletet, amely pont arról szól, hogy a 2018. január 1-je előtt indult ügyekben, perekben a költségkedvezmények megadásának mik a feltételrendszerei, és miután számtalan, ’18. január 1-je előtt indult per még a mai napig is folyamatban van, és a költségkedvezmények kérdése akár később is előfordulhat, nem a per elején, ezért nem volt más mód, mint hogy a Kúria állást foglalt abban, hogy olyan IM-rendelet szabályait kell alkalmazni, amely már nem is hatályos. Elnézést kérek, ez nem a Kúria kérdése, ez nem a Kúria jogegységi vagy jogértelmezési munkájának a kérdése, ez jogalkotói kérdés, vagy például a szakértő idézése vagy a keresetlevél szabályszerű előterjesztésére vonatkozó szabályok. Ne tessék azt mondani, kérem szépen, egyikük se, aki jogászember, hogy ezen gyakorlati kérdések, amelyek ebben a beszámolóban vannak, bármelyikére is ne számíthatott volna a jogalkotó mint felteendő kérdésre adott szituációkban! A jogalkotás pont arról szól, hogy igyekszem minden olyan kérdést tisztázni a jogszabályban, amely az adott szabályrendszer alkalmazása során felmerülhet. Ezért vannak előzetes, évtizeden át folyt konzultációk azért, hogy az új polgári perrendtartás alkalmazása valóban ne kérdések özönével induljon meg, hanem a bírák nyugodtan, felhatalmazottan, átláthatóan, tisztességesen és egységesen alkalmazzák. Azt írja a beszámoló, hogy joggal érhetné az igazságszolgáltatást az a vád, hogy nem figyel elég gyorsan különböző kulcsproblémákra. Meg kell mondjam, elnök úr - és, hangsúlyozom, ez megint nem önnek szól, csak önöket célozták meg -, elképesztő volt az elmúlt években, hogy kormánypárti politikusok miként támadtak meg egy-egy bírói döntést. A bírák a jogszabálynak vannak alárendelve, a jogszabály rendelkezéseinek kell megfelelniük, és a feltárt tényekhez kell igazodniuk. Az nagyon érdekes lenne, hogyha az lenne a szempont, hogy például különböző bűncselekmények esetén, ahol teljesen mások a tényállások, más az áldozat és az elkövető, más körülmények vezettek ahhoz, más eszközrendszert használt fel, más az elkövetőnek az előélete, más az a konfliktushelyzetsor, amely esetleg egy bűncselekmény elkövetésére indít valakit, vagy el is végzi - ne tessék már azt mondani, hogy minden egyes ügyet bele lehet tuszkolni egy szemléletbe, egy típusú ítéletbe! (9.50) Megdöbbentő volt számomra, hogy - és ez elnök úrnak szól - olyan lágyan reagáltak erre. Én azt gondolom, hogy ezeket a politikusi támadásokat hangsúlyosan kellett volna visszautasítani. Most vagy önálló bírói hatalom van, vagy nincs. És az, hogy hadjáratot indítanak egy-egy bíró ellen azért, mert adott kérdésben úgy döntött… - igen, elnök úr, én is rendkívül bosszús voltam akkor, amikor a Győri Ítélőtábla a Marian Cozma-ügyben olyan gyalázatosan csökkentette némely elkövetőnek a büntetését. Persze, dühös voltam, mert azt gondoltam, hogy ez nem az igazságot szolgálja, igen. De eszembe nem jutott volna az, hogy elkezdjem személy szerint az ítélőtábla tanácsának tagjait vádolni valamifajta elfogultsággal. De az, hogy ez odáig vezessen, hogy Nyíregyházától Szombathelyig a befejezett bűncselekmény eredménye egy olyan egységes ítélkezést hozzon, ahol a büntetlen előéletű és a már számtalan büntetésen túl lévő embernek a megítélése azért legyen egységesebb, mert a bűncselekmény jellege ugyanolyan?! Nagyon szépen kérem, még véletlen se engedje elnök úr azt, hogy ez a politikai befolyás és ez a politikai beleszólás a bíróságok munkájában folytatódjék! Azt írja továbbá a beszámoló, hogy a jogegységi csoportok feladata éppen ezért nem az azonnali válaszok megtalálása, hanem például az új Ptk.-val kapcsolatos gyakorlat folyamatos figyelésén keresztül a kulcsproblémák jelzése. Igen, ez így rendben van. De azt nagyon nem szeretnénk, ha a különböző jogegységi csoportok munkája odáig jutna, hogy politikai elvárásoknak megfelelően
