Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
2251 1989. évi alkotmánymódosítás már megteremtette, tehát a legújabb kori magyar közigazgatási bíráskodás a közös bírói szervezet keretében már 1990-ben megkezdődött. Az azóta kialakult közigazgatási bírói szemléletmód és értékrend nagyon fontos értékeket hordoz, ezért az igazságügyi tárcával való szoros jogalkotási együttműködésben kívántunk érvényt szerezni annak az elvnek, hogy ezek a rendszerváltás óta gyűlő és szaporodó értékek ne vesszenek el a szervezeti átalakulás keretében sem. Végül a szervezeti reform az Alaptörvény 2019-es módosítása révén is lekerült a napirendről, nem lépett más bírói szerv a Kúria helyébe, így a hangsúly egy jogállami átmenet biztosításáról és a közigazgatási bírói szemlélet megőrzéséről a rendszerváltás óta elért szakmai eredmények gyarapítására és a közigazgatási ügyek gyors és szakszerű elbírálásának folytatására tevődött át. A Kúria tehát alaptörvényi felhatalmazással rendelkezik a közigazgatási felsőbírósági feladatok magas színvonalon történő ellátására. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, a 2018. évet illetően a Kúria számára talán a legfontosabb változás a megengedhetőségi eljárás bevezetése volt a felülvizsgálati eljárások egy jelentős részében. Ezt azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert végre a Kúria saját maga döntheti el, nincs a felek szándékára hagyva abban a kérdésben, hogy mely ügyeket tart a jogrendszer működése és az ítélkezési gyakorlat egysége szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben bírálja el. Ez egy olyan kivételes lehetőség és olyan kivételes feladat, amelynek a felfogása, az értelmezése, az alkalmazása évtizedekre meghatározza a Kúria leterheltségét és gyakorlatát. A Kúria a 2018. évben igyekezett az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségeket messzemenőkig kiaknázni. Ennek megfelelően nyolc joggyakorlat-elemző csoport kezdte meg a munkáját, amelyek közül kiemelném az országos büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálatát, a földforgalmi törvénnyel kapcsolatos perek gyakorlatát, a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelésének gyakorlatát és a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások, valamint a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdéseit. Miután az Igazságügyi bizottság keretein belül ezeket a kérdéseket részletesen tárgyaltuk, és az ott jelen lévő képviselő hölgyek és urak is részletes észrevételeket tettek, amelyeket igyekeztem a bizottsági ülésen megválaszolni, ezért a részletesebb ismertetéstől eltekintek. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy tovább folytatódott 2018-ban az új polgári törvénykönyv alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása az Új Ptk. Tanácsadó Testület keretében, nevezetesen a közös tulajdon megszüntetése és a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség témakörében. Ugyanígy komoly állásfoglalások születtek a közjegyzőnél letett végrendelet visszavételének joghatása vonatkozásában, illetve abban a kérdésben, hogy a bérleti, lakásbérleti szerződés felmondására vonatkozó rendelkezések eltérést engedő vagy kógens normák-e az új Ptk.ban. Fontos lépéseket tett a Kúria 2018-ban a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása érdekében. Az ezzel foglalkozó konzultációs testület 2018-ban három alkalommal ülésezett, és többek között állást foglalt abban a kérdésben, hogy a bíróság ilyen regisztrációs ügyekben csak egy alkalommal, teljeskörűen rendelhet el hiánypótlást, ami nagymértékben könnyítette meg a jogkereső társadalmi szervezetek bejegyzésének lehetőségeit. A devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban az ebben az évben született, Európai Unió Bíróságának döntése megerősítette a Kúria gyakorlatát, és nem tartalmazott új szempontokat, amelyek a Kúria korábbi iránymutatásainak módosítását tették volna szükségessé. 2018-ban a Büntető Kollégium volt az, amely nagyon erőteljes jogegységi tevékenységet fejtett ki, hat büntető jogegységi határozatot hozott, a törvényes vád gyermekpornográfia bűntettének halmazati kérdései, a nyomozási bírói döntés elleni fellebbezés, a házi őrizet részleges feloldására vonatkozó ügyészi hatáskör, a közfeladatot ellátó személy fogalmának értelmezése, illetve a csődbűncselekmény sértettje személyének meghatározása körében.
