Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
2250 valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Darák Péter urat, a Kúria elnökét. (Szórványos taps.) Az elnöki beszámoló B/6665. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/7915. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Elnök úr, parancsoljon! DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kúria a jogállam támasza, aktívan hozzájárul a jogfejlesztéshez, támogatja a jogalkotást, hatékonyan és gyorsan törekszik biztosítani az egységes joggyakorlatot. A régi kúriai hagyományokra támaszkodva teremtette meg az ítélkezés XXI. századi alapjait, amelyről az önök által ismert, írásban előterjesztett, 2018. évről szóló beszámoló is tanúskodik. Ahogy egy korábbi expozémban már kitértem erre, a bírósági eljárás nyilvánossága a bírói hatalom korlátja, a bíró a nyilvánosság kontrollja alatt áll. A Kúria 2012 óta különösen törekszik arra, hogy ne csak ítélkezését folytassa a nyilvánosság előtt, de jogegységi tevékenységét is átláthatóvá és közérthetővé tegye. Ez az elv vezérelt akkor, amikor a 2018. éves tevékenységünk főbb céljait is meghatároztam. (9.10) 2018-ban jelentős változások következtek be a Kúria működési körülményeiben, ezért is tekintettem ezt az évet az új szabályok alkalmazása évének. Ebben az évben lépett hatályba ugyanis az új polgári és büntetőeljárási kódex, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló önálló eljárási kódex. A Kúriát ez nem érte váratlanul, hiszen az előző években az új eljárásjogi szabályok alkalmazására felkészült, illetve közreműködött az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkájában. A Kúria életében további jelentős változást jelentett, hogy ebben az évben kezdte meg egy új jogintézmény, a munkáját alapvetően meghatározó új jogintézmény alkalmazását, nevezetesen a felülvizsgálati eljárás engedélyezése egységes gyakorlatának kialakítását. Ezzel párhuzamosan természetesen segítséget kellett nyújtani az elsőfokú bíróságoknak az új eljárási kódexekkel való megküzdéshez, az első alkalmazási problémák megoldásához. Ennek keretében a Kúria konzultációs testület formájában, de később, az ezt követő évben már joggyakorlat-elemző csoport keretében is vizsgálta a keresetlevél visszautasítására vezető okok bírói gyakorlatát. Az erről szóló jelentés a Kúria honlapján időközben már elkészült és olvasható. A Kúria érvényt szerzett iránymutatásában annak az elvnek, hogy megfelelő elsőfokú merítés nélkül a bírói jogvédelem puszta formalitássá válik, kellő számú egyedi ügy érkezése nélkül a Kúria is könnyen elefántcsonttoronnyá válhat. Ezért erősítette azokat az értelmezési irányokat, amelyek a formális hibák miatt nem teszik lehetővé a keresetlevelek érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A 2018. év másik jelentős eseménye a közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjára vonatkozó jogalkotói elképzelések jogszabályokba való átültetése volt. A diskurzus alapját az jelentette, hogy egyrészről a közigazgatási jogviták külön bírósági szervezeti keretek között történő elbírálását a magyar alkotmányos hagyományok és szakmai szempontok, például a speciális közjogi ismeretek igénye egyaránt indokolttá tehetik, másrészt a közjogi jogorvoslat alapjait a rendszerváltáskor az
