Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
2156 Az elmúlt időszakban az agrárágazat számos egyéb kihívással is találkozott, mint például az egész Európai Uniót érintő tejkrízis, az orosz embargó, a rendszeresen visszatérő állatbetegségek, a madárinfluenza, sertéspestis, az Escherichia coli-járvány és az igen komoly veszéllyel járó méhpusztulás is. Ezek az események rámutattak arra, hogy a növénytermesztés időjárási kockázatainak kezelésén túl az egyéb, termelők önhibáján kívül felmerülő külső, elháríthatatlan eseményekből adódó krízisek rendszerszintű kezelésére is szükség van. Ezért a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat a megfelelő és a meglévő rendszer negyedik pillérének megteremtésére, a mezőgazdaságikrízis-biztosítási rendszer bevezetésére tesz javaslatot, amely az időjárási kockázatok kezelésén túl az állattenyésztés számára is hathatós segítséget lesz képes nyújtani. A tervezetben bemutatott rendszer a növénytermesztést érintő szélsőséges időjárási jelenségek által okozott bevételkiesés részbeni kompenzálásán túl az állattenyésztést és a növénytermesztést érintő egyéb kockázatokból, mint például az állat- és növénybetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, piacvesztésből, árfolyam-változtatásokból vagy akár a termelés során felmerülő költségek növekedéséből adódó bevételkiesés részbeni kompenzációjára alkalmas. (16.30) A javaslat alapján a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár hajtaná végre. A rendszerhez a mezőgazdasági termelők - működési formájuktól függetlenül - önkéntesen csatlakozhatnak. A több mint tíz éve működő agrárkárenyhítéstől eltérően a rendszerben való részvétel tehát önkéntes, a csatlakozás azonban minimálisan hároméves időtartamra vonatkozó részvételt igényel. A termelők által elszenvedett károk kompenzálására a Magyar Államkincstár által kezelt krízisbiztosítási pénzeszköz nyújt fedezetet. A rendszer saját forrását a termelők által megfizetett krízisbiztosítási hozzájárulás alkotja, de lehetséges egyéb, nem állami szereplő által teljesített önkéntes befizetés is. A javaslat törvényi szinten rögzíti, hogy a rendszer saját forrása kizárólag a termelőknek fizetendő krízisbiztosítási kompenzációra használható fel. A méltányos összegű krízisbiztosítási hozzájárulást a termelő a megművelt földterülete, illetve éves átlagos állatlétszáma alapján évente fizeti meg, melynek pontos összege majd végrehajtási rendeletben kerül meghatározásra. A termelő a rendszerhez történő csatlakozásakor adatot szolgáltat a csatlakozást megelőző három év mezőgazdasági tevékenységből elért jövedelmének adatairól. A jövedelem a mezőgazdasági tevékenységből elért valamennyi bevétel és az e tevékenység során felmerült költség különbözeteként kerül meghatározásra. Ehhez a termelő lezárt könyvelési nyilvántartásai szolgálnak majd alapul. A jövedelemszámítás részletes módszertanára pedig a végrehajtási szabályok fognak kitérni. Abban az évben, amelyben a termelő mezőgazdasági jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik az előző három év átlagos jövedelméhez, ez a referenciajövedelem, ehhez képest krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt. Ez az egész javaslat generális lényege. A rendszer, így a kifizetések pénzügyi forrásainak másik lába a vidékfejlesztési programban a jövőben ehhez a programhoz társított célzott támogatás. Így a termelői kompenzáció 30 százalékban saját forrásból és 70 százalékban nemzeti társfinanszírozással megszerezhető európai uniós forrásból állhat. A krízisbiztosítási kompenzáció összege a termelőnél kimutatott jövedelemcsökkenés legfeljebb 69,9 százaléka lehet. A rendszer fontos ismérve, hogy a mezőgazdasági termelő kompenzációra természetesen nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás vagy a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával következik be. Abban az esetben, ha a termelők által benyújtott kompenzáció iránti kérelmek alapján a kompenzálható termelői jövedelemcsökkenés teljes összegének kifizetésére a rendszerben nem lenne elég fedezet, akkor a kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi kompenzációra jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell. Annak érdekében, hogy a visszaosztás következtében a
