Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2149 jól jellemzi, hogy a 2012-ben indult megosztási programban mintegy negyedmillió kérelem érkezett több mint 50 ezer földrészlet megosztására. Helyesnek és fontosnak tartom, hogy az agrárkormányzat értékelte az elmúlt időszak tapasztalatait, és átfogó megoldási javaslattal állt az Országgyűlés elé. Jó irány, hogy a törvényjavaslat a keletkezési okától függetlenül kiterjed minden osztatlan közös tulajdonú földre. Szintén előnyének tartom azt a felismerést, hogy a megosztással kapcsolatos döntéseket az érintett tulajdonosokra bízza, hiszen elsősorban a tulajdonosi akarat legteljesebb érvényesülését kell tiszteletben tartani mind a megosztás megindítása, a megosztás módja és iránya vagy az utak kialakítása tekintetében. Korrekt módszernek tartom az egyezségalapú eljárást, mert az annak hiányában jelenleg alkalmazott sorsolás a természeténél fogva semmilyen jogos tulajdonosi igénynek vagy szakmai alapú elvárásnak nem tud eleget tenni. Ügyfélbarát és a gyors folyamatot elősegítő hozzáállás az állam részéről, hogy biztosítja a megosztáshoz szükséges adatokat és a megosztás eredményét ábrázolni képes számítógépes osztóprogramot. Innentől tényleg csak az érintett tulajdonostársak szándékától függ, hogy sikeresen együttműködve hozzájussanak az önálló ingatlanként megjelenő tulajdonukhoz. A tulajdon, különösen a földtulajdon nemcsak jogokat, hanem felelősséget is jelent. Ahogy a gazda nem hagyhatja el a jószágát, úgy a földjét sem, vagy ha mégis megteszi, akkor annak következményeit viseli. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége eleve megköveteli, hogy az abban szereplő adatok pontosak és naprakészek legyenek. Ez igaz a tulajdonosok személyi vagy címadataira, és igaz az ingatlan adataira is. Ha a megosztáshoz mégis úgy kezdenek hozzá, hogy hibás adatokból indulnak ki a tulajdonosok, akkor ennek következményeit nem háríthatják másokra. Annak persze semmi akadálya, hogy a munkához azzal fogjanak hozzá, hogy tisztázzák a valós adatokat, és csak ezt követően vágjanak bele a megosztási eljárásba. A törvényjavaslat nem marad adós a kisebbségbe kerülő tulajdonosokat biztosító garanciákkal sem. Rögzíti, hogy kinek-kinek a jussát ki kell adni, azaz nem kaphat kevesebbet a tulajdoni hányadánál, csak ha ebbe kifejezetten beleegyezik. Szintén a hosszú távú működőképességet biztosítja a föld mezőgazdasági művelésre való alkalmasságának követelménye, amivel elkerülhetőek a valóban életképtelen viszonyokat teremtő nadrágszíjparcellák kialakulásának veszélyei. A törvényjavaslat előremutató elemének tartom, hogy a birtokkonszolidáció érdekében is tartalmaz lehetőségeket a tulajdonosoknak. Ilyen a megosztással egyidejűleg végrehajtott kivásárlása a másik tulajdonostársnak vagy a megosztással egybekötött csere lehetősége. Fontos ugyanis, hogy a tulajdonosoknak lehetősége legyen akár a már meglevő másik földjével egy birtoktagként használni az osztatlan megszüntetésével kialakított földrészletet. Végül az állami szerepvállalás végső esetekre tartott formáját, azaz a kisajátítás lehetőségét is érdemes megemlíteni. Az olyan földek vonatkozásában ugyanis, ahol százas nagyságrendű tulajdonosi kör található, semmilyen józan lehetőség nem mutatkozik az előrelépésre. (16.00) Az ilyen földek gyakorlatilag foglyul ejtik a tulajdonosaikat, amely helyzetre csak az állam aktív szerepvállalása tud olyan megoldást adni, hogy egyszerre jussanak megfelelő értékhez a tulajdonostársak, és legyen biztosítható a föld megfelelő megművelése. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat másik nagy eleméről, a „holt lelkek” kérdéséről is szeretnék pár mondatot szólni. Szintén nagy terhet tudunk levenni a gazdálkodók válláról ennek a problémának a megoldásával. Az elérhetetlen tulajdonosok és az elmulasztott hagyatéki eljárások miatt eddig súlyos adminisztratív feladatokat kellett elvégezni a termelőknek, ami a gazdálkodástól vonta el a figyelmüket és az idejüket. A javaslat hatékony módon tudja visszavezetni ezeket az ingatlanokat a földpiacra. Javaslom az eredmények figyelemmel kísérését és a tapasztalatok alapján a földnek nem minősülő további ingatlanokra való kiterjeszthetőség vizsgálatát.
