Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2150 Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy a tárgyalt törvényjavaslat évtizedes távlatokban nézve történelmi jelentőségű. Meggyőződésem, hogy érzékelhető módon fogja javítani a mezőgazdaságunk versenyképességét, ezért kérem önöket, hogy támogassák annak elfogadását. Ugyanakkor tisztelettel kérem a kormányt, miniszter urat, hogy ne tekintsük befejezettnek a feladatot, mert a most megkezdett intézkedésekhez és azok sikeréhez szorosan kapcsolódik a földkonszolidációt biztosító tagosítás kérdése, valamint a generációváltás és az agráröröklés szabályozásának a problémaköre. Ezek elmulasztása ugyanis néhány évtized leforgása alatt újra birtokpolitikai problémákkal állítja szembe a hazai agráriumot. A most kitűzött irány jó, haladjunk tovább céljaink érdekében. Várjuk a módosító javaslatokat, meg fogjuk beszélni, és remélem, kedvező döntést fogunk hozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr. Parancsoljon! MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Lassan, talán így a vita végéhez közeledve azt elmondhatom, hogy minden egyes hozzászóló, függetlenül attól, hogy melyik frakcióban ül, elmondta, hogy tudja támogatni a törvény céljait, és messzemenőkig egyetért azzal, hogy ezt a problémakört valahogy kezelni kell. A kérdés az, hogy az előttünk fekvő javaslat erre mennyire alkalmas, illetve milyen áron akarja ezt megvalósítani. Erről jutott eszembe, hogy kaptunk egy levelet - miniszter úr is megkapta -, amely összegzi azokat a problémákat, amelyek együtt járnak ezen jogszabály elfogadásával, és nem állítom, hogy ezek közül mindegyik elkerülhető akkor, ha szeretnénk megoldani az osztatlan közös földterületek problémáját mindenkorra Magyarországon, de arra mindenképpen felhívja a figyelmet és arra alkalmas, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mely pontok esetében lehetséges olyan fokú módosítás, olyan módú módosítás, ami talán csökkenti a sérelmeket. A tervezet Alaptörvénybe ütközik - ezzel legalábbis az ellenzéki felszólalók egyetértettek. Bízunk benne, hogy meg lehetne oldani ezt a gondot úgy is, hogy ezt az Alaptörvénybe ütközést megoldjuk, és nem követjük el. A tervezet semmilyen védelmet nem nyújt a döntés során kisebbségben maradók számára - erről is már sok szó esett a vitában. A tervezet hátrányosan megkülönbözteti azokat a tulajdonostársakat, akik a földet továbbra is közös tulajdonban kívánják tartani. A tervezet újabb zavarokat idézhet elő a földpiacon azzal, hogy a föld vételárának egy újabb „törvényes” meghatározását adja. A tervezet ellentétes az igazgatási szolgáltatási díjról szóló törvénnyel; mondjuk, ez még kezelhető. A tervezet rontja a földhasználó piaci szereplők helyzetét az újabb adminisztratív kötelezettségek megállapításával. Valószínűleg ez is nehezen lehetne elkerülhető, de mindenképpen finomítható. A tervezet törvényesíti az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének a lerombolását. Ezzel kapcsolatban is remélem, ha más nem, a végrehajtási rendeletben lesznek megnyugtató konkrétumok, változtatások. Épp ezért gondolja azt a levélíró és részben én is, hogy a tervezet döntéshozatalra nem alkalmas, mert a benne jelzett rendeletek nélkülözhetetlenek a tervezet szerinti törvény alkalmazásához, de e rendeleteket nem ismerhetjük. Ez általában az előttünk fekvő jogszabályokra úgy összességében igaz, de e tekintetben fontosnak tartottam ezen törvénynél még inkább hangsúlyozni ezt, mert valóban majd a részletekben fog megbújni az, hogy ezen törvény milyen arányban fogja sérteni az
