Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2132 Egyébiránt, hogyha ez marad a törvényjavaslat szövege, akkor a legnagyobb sajnálatomra ezt a törvényjavaslatot támogatni nem fogjuk tudni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném a felszólalásom legelején tisztázni, hogy az osztatlan közös tulajdont a termőföldek és az erdők esetében az LMP nem tartja fenntartható tulajdoni formának, éppen ezért üdvözöljük a kormány kezdeményezését ennek a tulajdonformának a felszámolására. Továbbra is az a meggyőződésünk, hogy a magyar termőföldnek magyar kis- és középbirtokosok tulajdonában kell lenni. A képzett, a család megélhetését a termőföldre alapozó családi gazdaságok azok, melyek a termőföldet fenntarthatóan kezelik. Őket nem kell arról majd meggyőzni, hogy a talajainkat védeni, gyarapítani szükséges, hogy olyan állapotban kell a tájat, a termőtalajt, az ökológiát tartani, alakítani, ami biztosítani tudja, hogy hosszú távon is eredményesen lehessen a termőföldön gazdálkodni. Egy családi gazdaság abban érdekelt, hogy az örökösök, a gazdálkodás folytatói is legalább olyan jó körülmények között biztosíthassák a megélhetésüket a földből, mint ahogyan az jelenleg lehetséges. A jövő generációk szempontjait figyelembe vevő gazdálkodó a tájat, a talajt lehetősége és tudása szerint gazdagítani és építeni fogja. Ezt szerettem volna ilyen felvezetésképpen elmondani. Ezek a fenntarthatósági szempontok, mi is tudjuk, látjuk, hogy az osztatlan közös tulajdonú termőföldek esetében nem biztosíthatóak, sőt félő, hogy egyesek a rendezetlen helyzetet kihasználva a termőföldet inkább rövid távú érdekeik szerint kizsarolják vagy lerontják. Tehát ebben a kérdésben az LMP-nek, Magyarország zöldpártjának a célja egybeesik a kormány céljával: az osztatlan közös tulajdont a termőföldek és erdők esetében a családon belüli osztatlan közös tulajdon kivételével fel kell számolni. A jelenlegi általános vita során már szeretnénk felvázolni azokat a jobbító szándékú javaslatokat, melyek véleményünk szerint a törvénytervezetet erre a célra valóban alkalmasabbá tehetik. A törvénytervezethez mi fogunk módosító javaslatokat benyújtani, mi örök optimisták vagyunk e tekintetben, és ezt tesszük annak érdekében, hogy egy ilyen jelentőségű nemzeti ügy a lehető legjobban kerüljön végrehajtásra, és a fenntarthatóság és igazságosság a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön. Kérem, engedjék meg, hogy ha nem is paragrafusonként, de legalább témánként végigvegyem, hogy hol tartjuk szükségesnek a törvénytervezetben a módosításokat. Legelsősorban azt kell kiemelnem, hogy a feladatban a földhivataloknak rendkívül fontos szerepe van. A földhivatali apparátust fel kell arra készíteni, hogy ezt a rendkívül jelentős, rengeteg adminisztrációval járó feladatot képesek legyenek jól és gördülékenyen lebonyolítani. A földhivatalok szerepét ráadásul tovább kell erősíteni a folyamatban, mert bizonyos esetekben véleményünk szerint csak az államapparátus aktív közreműködése biztosíthatja, hogy minden folyamat gördülékenyen és igazságosan folyjon le. Ezért kérjük a kormányt, hogy már az idei költségvetésben kezdjen többletforrást rendelni a földhivatalok szakapparátusának a fejlesztésére, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor már felkészülten várhassák a felmerülő bejelentéseket. Fontos, hogy amennyiben a költségvetés állapota miatt ez még idén nem lehetséges, és csak a jövő évi költségvetésben lesz erre mód, akkor mi azt gondoljuk, hogy érdemesebb lenne inkább a törvénytervezet hatálybalépését egy kicsit kitolni, legalább egy fél évvel. Már ez többször elhangzott, a mi számunkra sem világos, hogy ez a 90 napos határidő a megosztás átvezetése iránti kérelem benyújtására elegendő-e. Adott esetben a folyamat nagyon sok
