Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2133 tulajdonost, köztük a magyar államot képviselő Nemzeti Földügyi Központot, illetve bizonytalan, beazonosíthatatlan tulajdonosokat is érinthet. A folyamat bonyolultsága miatt úgy véljük, hogy legalább kétszer ennyi időnek, 180 napnak rendelkezésre kellene állnia ehhez a folyamathoz. Mivel úgy véljük, és ebben a kormánnyal valószínűleg egyetértünk, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése tulajdonképpen közérdek, ezért javasoljuk azt is, hogy az amúgy is jelképes 15 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díj helyett az eljárás legyen ingyenes, amennyiben lehetőség van rá, tehát gyakorlatilag a költségvetés teljes mértékben biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat. Ez talán egy apró könnyítés lenne a folyamat sikeréhez. Sokkal fajsúlyosabb kérdés, hogy kinek a feladata a tulajdonostársak értesítése. A törvénytervezet szerint ezt a kezdeményező tulajdonostársnak kellene megtennie, ugyanakkor az ismeretlen vagy bizonytalan kilétű tulajdonostársak felderítése a földhivatalok feladata lenne. A földhivatal rendelkezik a szükséges adatokkal a tulajdonostársak felderítéséhez, lehetősége van rá gyakorlatilag, hogy a lakcímnyilvántartó, esetleg a cégjegyzék adatai alapján felderítse vagy pontosítsa a tulajdonosok kilétét. Ezért mi úgy véljük, hogy az értesítést az eljárás megindításáról a többi ügyfél részére egységesen a földhivataloknak kellene megtenniük. Ez biztosíthatja azt is, hogy minden érintett megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjon az egész eljárásról. A tervezet szerint nemcsak akkor kell kézbesítettnek tekinteni az értesítést, ha azt a címzett nem kereste, hanem akkor is, ha az „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza. Ezt mi nem tartjuk elfogadhatónak. Igazságtalan eljárás az olyanokkal szemben, akiknek a címe amúgy a lakcímnyilvántartásból felderíthető lenne. Éppen ezért ilyen esetekben a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján a földhivatalnak meg kellene kísérelnie felderíteni a tulajdonostárs lakcímét. A megfelelő garanciák biztosítása miatt törvényben kellene előírni, hogy ilyen esetben a földhivatal a lakcímnyilvántartó adatai alapján meg kell hogy ismételje a kézbesítést az ismert új lakcímre. Tehát arról beszélek, amikor valaki egy új helyre költözött. Ezt fontosnak tartanánk. (14.40) Egy másik kérdés: a törvénytervezet elfogadásával az ország szókincse is, hisszük, hogy alakulni fog, mégpedig ennek a bekebelezésnek törvényi jelentést, tartalmat adunk. Kérjük azt, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ehhez a szóhoz ne az igazságtalan eltulajdonítás, kisemmizés jelentéstartalom társuljon. Az osztatlan közös tulajdoni részesedési arányok többek között örökléssel is tovább aprózódtak a tulajdonszerzés óta, rengeteg esetben valószínűsíthető, hogy az eredetileg tulajdonhoz jutóknak mára elhunyt gyermekei, esetleg unokái közösen örökölték a tulajdoni részesedést, és az rendkívül elaprózódott. Az elaprózódott tulajdoni részesedés mértéke egyénenként sok esetben nem éri el a minimálisan kialakítható területméretet, így azok bekebelezésre kerülhetnek. A törvénytervezet nem veszi figyelembe a családi kötelékeket, kizárólag a legmagasabb ajánlattevő számára ad lehetőséget a bekebelezésre. Véleményünk szerint ez igazságtalan azokkal szemben, akik családon belül nem feltétlenül a legmagasabb áron szeretnék az elaprózott részesedéseket egyben tartani és önálló területet kialakítani. Úgy gondoljuk, meg kell találni a módját, hogy a tulajdonrészek családon belül maradhassanak akkor is, ha a családtagok, közeli hozzátartozók, közös egyenes ági rokonnal rendelkező örökösök között egyezség alakul ki, de a családon belül nem a legmagasabb kínálati ár alapján döntenek, hogy ki kebelezze be a többiek tulajdonrészét. Az egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele esetén is szerepet kell adni a családon belüli kötelékeknek. Fontos pontosítás, hogy erre akkor kell hogy sor kerüljön, ha az ingatlan mérete nem éri el a területi minimum kétszeresét, hiszen ahhoz, hogy két önálló földrészlet kialakítható legyen, az eredeti ingatlannak legalább kétszer akkorának kell lennie, mint a területi minimum. A 16. § szerint a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs kebelezheti be a többi tulajdonrészt. Ez a szabály igazságtalan azokkal a családokkal szemben, ahol örökléssel vagy egyéb jogcímen elaprózott tulajdoni részesedések alakultak ki, de összességében a család lenne a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező. Ezért fontosnak tartanánk azt, hogy a családok védelme érdekében ennek az esetnek legyen törvényi szabályozása is.
