Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
2119 tulajdon megszüntetésére az egyetlen lehetőség az, ha az ingatlan teljes egészében az egyik tulajdonos tulajdonába kerül, legalább az ingatlan értékbecslés szerinti értékének megfelelő ellenértékért. Amint látható, a törvényjavaslat több pontban is lehetőséget biztosít a tulajdonostársak közötti földtulajdonszerzésre az osztatlan közös tulajdon minél hatékonyabb felszámolása érdekében. A tulajdonszerzéshez ezekben az esetekben nem lesz szükség földműves minőségre. A visszaélések elkerülését szolgálja ugyanakkor az a rendelkezés, mely szerint tulajdonszerzési joga csak annak a tulajdonostársnak lesz, aki az adott ingatlanban legalább három éve rendelkezik tulajdonrésszel, vagy aki a tulajdonrészét öröklés útján szerezte. Elővásárlási jogosultság e tulajdonszerzés során nem áll fenn, tehát harmadik személyek, akik az eredeti osztatlan közös tulajdonú földrészletben nem tulajdonostársak, a jogügyletbe nem léphetnek be. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá egy harmadik megoldási lehetőséget is az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére olyan ingatlanok esetében, amelyek térmértékük alapján ugyan alkalmasak lennének a megosztásra, de elsősorban a tulajdonosok nagy számára tekintettel még az egyszerű tulajdonosi többség kialakítása sem kivitelezhető. Ahol tehát sem a tulajdonosi egyezség, sem a tulajdonostárs általi pénzbeli megváltás nem lehetséges, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének legvégső megoldása az lehet, ha ezek az ingatlanok a megosztás sikertelensége esetén valamely tulajdonostárs kezdeményezésére a magyar állam tulajdonába kerülnek. A tulajdonostársak tulajdonrészükért megfelelő pénzbeli ellentételezést kapnak, a magyar állam pedig gondoskodni tud az immáron kizárólagos állami tulajdonban lévő ingatlan megfelelő hasznosításáról. A fentiek érdekében szükséges, hogy a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földügyi Központ „optimális birtokszerkezet kialakítása” közérdekű célból meghatározott esetekben kisajátítási joggal élhessen. Sokan szembesültek már azzal a helyzettel, hogy a tulajdoni lapon szereplő tulajdonostársak közül többen elérhetetlenek vagy gyaníthatóan már nem is élnek, és hagyatéki eljárásban sem rendezték az ingatlan jogi sorsát. Ez a bizonytalan tulajdonosi helyzet nemcsak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, hanem az ingatlanok megfelelő hasznosítása során is bizony komoly nehézséget jelent. Mindezek okán a törvényjavaslat egy új eljárás bevezetésével kísérletet tesz a termőföldnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak. Az eljárás keretében a törvényjavaslat az ingatlanügyi hatóság számára hivatalból történő kötelező adatfeltárást, adategyeztetést és annak sikeressége esetén adatkiigazítást ír elő. Ha a tulajdonost az adatfeltárási eljárások alapján sem lehet beazonosítani, abban az esetben az ingatlanügyi hatóság hivatalból megállapítja, hogy az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen. Fentiekhez hasonlóan kötelező adatfeltárást és adategyeztetést szükséges végezni abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett személy születési évétől 120 évnél több telt el, és e személy halálának időpontjára vonatkozóan hiteles adat nem áll rendelkezésre. Ha az adatfeltárás eredményeképpen a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról az ingatlanügyi hatóság hivatalos tudomást szerez, értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából. Ha a bejegyzett személy halálának ténye semmilyen módon nem vált ismertté, abban az esetben az ingatlanügyi hatóság hivatalból megállapítja, hogy az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen. A rendezetlen tulajdoni helyzetű ingatlanok mindkét esetben a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerülnek. Ezzel az eljárással a törvényjavaslat megteremti a lehetőségét a földek hasznosítását akadályozó és az ingatlan-nyilvántartás teljességének elvét gyengítő bizonytalan tulajdonosi helyzetek rendezésére. (13.30) Mindezek alapján, kedves képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatban foglaltak megteremtik annak a lehetőségét, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett mintegy 2,4 millió
