Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2120 hektár föld jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehessen rendezni. Ugyanilyen fontos, hogy az osztatlan közös földtulajdonnal érintett mintegy három és fél millió honfitársunk számára is megnyugtató, méltányos és gyors megoldásokat kínáljunk az önálló földtulajdonok kialakítására. Kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, vitassa meg, majd azt követően fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, a Mezőgazdasági bizottság elnökének. Parancsoljon! FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban bizonyára mindenki egyetért a jelenlévők közül, hogy egy nagy adósságot szeretne a kormány, az Agrárminisztérium megoldani, pótolni, amikor az osztatlan közös tulajdonok szétírására tesz javaslatot. 1993 vége felé, ’94 elején még az Antall-Boross-kormány alatt, törvény felhatalmazása alapján indulhatott ez a folyamat, gyorsítva az akkori privatizáció lezajlását, majd ripsz-ropsz a Hornkormány gyorsította és az elvártnál nagyobb területen hajtotta végre az osztatlan közösök rendszerének megalkotását. Az alaphelyzetet még fokozta persze a hagyatékolás, elhalálozás következtében az örökösöknek juttatott osztatlan közösök rendszere is. Így került sor arra ma már ismerten, hogy mindösszesen 2,4 millió hektár és 3,5 millió tulajdonos valamilyen oknál fogva érintett az osztatlan közös földtulajdonok rendszerében. A törvény mindvégig lehetőséget adott arra, hogy az érintettek kezdeményezzék az osztatlan közös megszüntetését, de ez egy rendkívül bürokratikus akadályt is jelentett egyben a számukra, és különösen akkor volt nehéz, ha az osztatlan közös egyik tulajdonosa ellenállt az elképzelésnek, ráadásul kihasználta az adott időszak törvényi lehetőségeit fellebbezésre, alá nem írásra, fel nem lelhetőségre, okirat át nem vételére és minden egyéb olyan magatartásformára, amely ellehetetlenítette a szétírás szándékát erősítő tagok részéről ezt az akaratot. A kormány megindította már 2010-11-ben, hogy kezdjük el, legalább mintaprogramok keretében egy-egy megye egy-egy járásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Röviden: ez az úgynevezett OKTM-program, amelyet miniszter úr is részletesen taglalt. Nagyon lényeges ennek az állapota, hiszen ez egy hatósági eljárás keretében zajlik. Itt minden létező jogszabály, amely a tulajdonhoz köthető elemeket használhatja, fellebbezés és minden egyéb, valamint egyáltalán a hatóság mozgástere, a helyszín beazonosítása, a tulajdonosok egyetértése, egyet nem értése, kiszorítása és a közös egyezség, és ha ez nincs, végső soron a sorsolás, mindez nagy nehézségeket jelentett. De ennek ellenére látszik, hogy olyan nagy a szándék az osztatlan közös szétírására, hogy még így is, ezen nehézkes körülmények között, amiben az OKTM működni kényszerült, több mint 170 ezer tulajdonos most már az napjainkig, akik valamilyen formában, de végigvitték ezt a nagyon nehézkes folyamatot, és tulajdonukhoz kimért, most már jegyzett, sarokkal rendelkező tulajdonukhoz jutottak. Igen, ez az OKTM-program nem terjed ki az erdőre. Ez nagyon nagy vita is volt házon belül általában, hogy az erdők művelése, amit egy egységes szerkezetben szeretünk látni, okoz-e sérülést az erdők művelésében, ha az erdőkre vonatkoztatva is az osztatlan közös szétírása, tulajdonba juttatása megtörténhet. Az egyértelmű álláspont e törvény alapján is, hogy nem, az egységes erdőtörvény és minden egyéb törvény garantálja, hogy azzal, hogy a tulajdonos most már tudja, melyik rész az övé, azzal az erdők művelése, a természetvédelem nem károsulhat. Említettem természetesen, hogy ennek az OKTM-programnak a sarkalatos hátránya, hogy hosszadalmas volt. Az aktuális törvények ilyenek, nagyon bonyolulttá teszik a szándék végrehajtását. Nem terjedt ki az összes ingatlanra, mint ahogy említettem, az erdőkre, nem rendezte tisztán, hogy a
