Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
2118 Ahogy említettem, megoldást kellett találnunk arra, hogy a nagyszámú és elérhetetlen tulajdonosi struktúra megléte ne akadályozza a termőföldnek a használatát. (13.20) A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy az egyezség létrejöttéhez elegendő a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többsége, azaz 50 százalék plusz egy fő. E rendelkezés mellé ugyanakkor a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelmére is számos fontos előírás beépítésre kerül. A megosztással kapcsolatos folyamat megkezdéséről minden tulajdonostársat igazoltan értesíteni kell, továbbá a kormányzati portálra is felkerülnek az érintett ingatlanok adatai. A megosztás során kizárólag rendeltetésszerű, mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok alakíthatók ki. Egyes tulajdonostársak, például házastársak kifejezetten erre irányuló akarata esetén lehetséges a megosztás során közös tulajdonú ingatlan létrehozása is, azonban akarata ellenére senki nem kerülhet közös tulajdonú ingatlanba. A megosztási folyamat zavartalan lefolytatását szolgálja, hogy a törvényjavaslat 90 napos változtatási tilalmat vezet be, amely időtartam alatt az ingatlan tulajdoni lapján - a kisajátítást kivéve - semmilyen változtatás nem vezethető át, sem az ingatlan adataiban, sem az ingatlant érintő jogokban és tényekben. Ez az időtartam a tulajdonostársak kezdeményezésére a folyamatban lévő megosztás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzésével indul. Amennyiben a 90 napos időtartam eredménytelenül telik el, azt követően 30 napon belül újabb változtatási tilalom nem kezdeményezhető az esetleges visszaélések kizárása érdekében. A jogi megoldás megújítása mellett egy XXI. századi választ adtunk a felmerült informatikai kérdésekre. A tulajdonostársak egy kifejezetten erre a célra kifejlesztendő informatikai program, egy úgynevezett osztóprogram segítségével - az általuk szabadon választott ügyvéd közreműködésével - maguk készítik el azt a térképvázlatot, amely a megállapodás szerinti megosztás térképi megjelenítését szolgálja. Ez az osztóprogram hozzáféréssel rendelkezik majd az ingatlannyilvántartás aktuális térképi és tulajdoni lapi adataihoz. A megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez tehát nincs szükség földmérő által készített és a hatóság által záradékolt változási vázrajzra, mert erre az osztóprogram segítségével készített térképvázlat önmagában is alkalmas lesz. Nagyon fontos állomás ez a megoldási mód, ugyanis ezzel az új technikai megoldással összességében több milliárd forintot spórolunk és takarítunk meg a magyar állam javára. A birtokelaprózódás megakadályozása kiemelt célja az agrárkormányzatnak, ezért továbbra is elengedhetetlen az új ingatlanok tekintetében a területi minimum megállapítása. Ugyanilyen fontos cél, hogy a most taglalt új eljárásrend ne vezessen további kis méretű, használhatatlan birtokok kialakulásához. A jelenleg folyamatban lévő OKTM-eljárásokkal ellentétben így a törvényjavaslat alapján a területi minimumot el nem érő, azaz az önálló ingatlanná nem alakítható tulajdoni hányadok nem maradnak közös tulajdonban; azokat valamelyik tulajdonostárs köteles lesz magához váltani, és értük legalább az ingatlan értékbecslés szerinti értékének megfelelő ellenértéket kifizetni. A területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok jogosultjai így tehát valós kompenzációban részesülnek ahelyett, hogy életképtelen méretű vagy tulajdonosi szerkezetű területek kialakítására kerülhetne sor. A törvényjavaslat érdemi birtokrendezésre is lehetőséget biztosít, egyrészt azáltal, hogy az egyezségben az eredeti tulajdoni hányadoktól eltérő megosztásban is meg lehet állapodni. Így a gyakorlatban a tulajdonostársak között földszerzésre is sor kerülhet. Emellett ugyanazon tulajdonostársak több, azonos, vagy egymással szomszédos település közigazgatási területéhez tartozó ingatlan megosztása során megállapodhatnak abban is, hogy az egyes tulajdonostársak több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadai egy ingatlanban kerüljenek kijelölésre. A törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a megosztáson túl kínál egy második megoldási lehetőséget is. Erre azért van szükség, mert vannak olyan ingatlanok, amelyek esetében a megosztás szóba sem jöhet, mivel a földrészlet már önmagában sem éri el a törvényjavaslat szerinti területi minimumot. Ezen ingatlanok vonatkozásában az osztatlan közös
