Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
2117 A jelenlegi OKTM-projekt teljes egészében hatósági eljárás, amelyben érdekeltté tettük a gazdákat abban, hogy a végleges tulajdoni szerkezetet inkább egyezséggel alakítsák ki a néha további konfliktusokat okozó sorsolás helyett. Összességében tehát elmondható, hogy a jelenlegi OKTM-projekt sok tekintetben elősegítette a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. Ezen eljárás hátránya ugyanakkor, hogy meglehetősen hosszadalmasnak bizonyul, és csak részben oldja meg az osztatlan közös földtulajdon problematikáját, hiszen a megosztás lehetősége nem terjed ki az összes osztatlan közös tulajdonú földre, valamint a maradványingatlanok tekintetében továbbra is fennmarad a kényszerközösség, miközben egy zárt rendszer a kérelmezők szempontjából, hiszen új kérelmet a törvényi határidő lejártát követően már nem lehet benyújtani. Az OKTM-projekt hatálya alá nem tartozó ingatlanok tulajdonosai, illetve a 2012. június 1-jei határidőt elmulasztó részarányföld-tulajdonosok a földjeiken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán jelenleg kizárólag a polgári jog általános szabályai alapján rendelkezésre álló lehetőségekkel élhetnek, ez azonban, lássuk be, egy nehézkes és nagyszámú érdekelt esetén szinte lehetetlen eljárás. Eszerint a tulajdonközösség megszüntetéséhez a felek egyhangú megállapodása szükséges, ennek hiányában a közös tulajdont a bíróság szüntetheti meg. Az ingatlan természetben történő megosztására a telekalakításra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A fentiekből tehát egyértelműen következik, hogy az átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása érdekében szükséges az osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló intézkedések folytatása, de a folytatáshoz elengedhetetlen az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás új alapokra helyezése. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam, milyen új elemekkel segíti a törvényjavaslat az osztatlan közös földtulajdon hatékony megszüntetését! Általánosságban véve elmondható, hogy a törvényjavaslat célja minden esetben a felek egyezségének a támogatása, a tulajdonrészek minél nagyobb számban történő önálló ingatlanná alakítása, valamint a tényleges földhasználók további tulajdonszerzésének ösztönzése és mindezek által jól hasznosítható birtoktestek kialakítása egy, a jelenlegi jelentősen rövidebb és egyszerűbb folyamat keretében. Szakmai körökben általánosságban elfogadott álláspont, hogy a tisztázott tulajdoni viszonyok révén kialakított ingatlan önmagában is nagyobb értéket képvisel. Akár azt is mondhatnám, hogy a gazdálkodók úgy jutnak nagyobb értékű termőföldhöz, hogy azon fizikailag semmi, de jogi értelemben nagyon is sok minden megváltozik. Külön kihangsúlyoznám, hogy az új szabályok szerint megnyitjuk a lehetőséget valamennyi földtulajdonos számára, mert a javaslatunkban szereplő megoldási lehetőségek biztosítottak lesznek nemcsak a részaránykiadás útján keletkezett, hanem minden osztatlan közös tulajdonnal érintett földterületre vonatkozóan. Jelentős előrelépés továbbá, hogy az előterjesztést és az eljárást kiterjesztjük az erdőnek minősülő ingatlanokra is. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének elsődleges formája továbbra is az ingatlan megosztása és ennek révén az egyes tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítása. A megosztás alapját kizárólag a tulajdonostársak egyezsége jelenti, sorsolásra nem kerül sor. A törvényjavaslat figyelemmel van ugyanakkor arra is, hogy az ingatlan összes tulajdonosának egybehangzó megállapodását az esetek jelentős részében lehetetlenség létrehozni. Ennek oka egyrészt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nagy számban szerepelnek olyan tulajdonosok, akik személye vagy lakóhelye nem egyértelműen beazonosítható, vagy akik születési adataik alapján valószínűsíthetően elhaláloztak, azonban a hagyatéki eljárásra valamilyen okokból nem került sor. Jelentős továbbá a külföldi lakóhellyel rendelkező tulajdonostársaknak a száma is. Mindezeken felül számításba kell venni azokat a tulajdonostársakat is, akik nem tanúsítanak megfelelő törődést a tulajdonukat képező földekkel kapcsolatban, és ezzel a hozzáállással akadályozzák az egyhangú megállapodást. A vonatkozó hatályos jogszabályok ugyanakkor jelenleg is számos esetben teszik lehetővé a tulajdonjogot érintő vagy az egymást korlátozó többségi döntéshozatalt különféle tulajdonosi közösségek számára, például társasházak vagy jogi személyek tagjai esetében.
