Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
2116 DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló T/10312. számú törvényjavaslat legfőbb célja a tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása és az ennek egyik legnagyobb akadályát képező osztatlan közös földtulajdon hatékony felszámolása. A törvényjavaslat elkészülte egy 2010 óta tartó folyamat újabb fontos állomása. A kormány 2010-től következetesen alapvető nemzetstratégiai fontosságú kérdésként tekint a hazai földügyi szabályozásra. Ennek jegyében került felállításra 2010. szeptember 1-jével az önálló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amely azóta bővülő feladatkörei révén ma már Nemzeti Földügyi Központként szolgálja a magyar gazdatársadalom érdekeit. (13.10) A nemzeti földvagyonnal történő tudatos és eredményes gazdálkodás révén földművesek ezrei jutottak állami földhöz tulajdonosként vagy bérlőként. A fentiekkel párhuzamosan 2013-ban megalkotásra kerültek a földforgalmat alapjaiban újraszabályozó törvények, amelyek számos garanciális eszköz beiktatásával segítik elő a ténylegesen gazdálkodni kész és képes személyek, szervezetek földszerzését, a földnek elsősorban a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerülését, a bel- és külföldi spekulánsok kiszűrését. Jelenleg is fennáll azonban még néhány olyan, a birtokpolitikát érintő akadály, amelyek a mezőgazdaság versenyképességének gátját jelentik, és több évtizede megoldatlan problémaként tornyosulnak az agrárkormányzat előtt. Ez a kijelentés a gazdák szempontjából azt jelenti, hogy egyes földterületek használata teljességgel ellehetetlenült. Sajnos, nem egy olyan példával tudok szolgálni, ahol jelenleg viszonylag kis alapterületű ingatlanon akár a több száz, szélsőséges esetben akár az ezer főt is meghaladhatja a tulajdonosok száma. Azok, akik a földből élnek, tudják, hogy ilyen, a rendszerváltás óta meglévő és megörökölt tulajdonosi struktúrával szinte lehetetlen a föld használatával vagy tulajdonával kapcsolatos rendelkezés. Meggyőződésem, hogy szakmapolitikai egység segíti azon elképzelésünket, hogy felszámoljuk ezt a mindenki számára hátrányos jelenséget. A tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása tekintetében tehát nagy jelentőséggel bír a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon mint kényszerközösség megszüntetésére irányuló hatékony megoldás kidolgozása, amely a jelen törvényjavaslat tárgyát képezi. Ahogy arra korábban utaltam, a 2019. év végi adatok szerint hazánkban mintegy 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. A tulajdonostársaknak e tulajdoni formából való szabadulási szándékát jól tükrözi, hogy a részarányföld-kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt - közismert nevén az úgynevezett OKTM-projekt - keretében 2012. június 1-jéig nagyságrendileg 250 ezer darab, osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmet nyújtottak be az ingatlanügyi hatóságokhoz, amelyek 53 500 földrészletet érintettek. Ezek közül mintegy 43 ezer földrészlet kapcsán indultak el eddig a megosztási eljárások, ebből 35 ezer eljárás már le is zárult, amelyek eredményeként mintegy 170 ezer tulajdonos részére került kiadásra az önálló tulajdonú földrészlet. A projekt a 2012. június 1-jéig benyújtott kérelmek alapján, előre meghatározott ütemezés szerint zajlik, és a szükséges költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén 2023. év végéig zárulhat le. Az OKTM-projekt önmagában hiánypótló eljárásrendként működik a mai napig, hiszen a rendszerváltás óta, bár köztudomású volt a probléma, de a magyar állam adós maradt ennek a rendezésével. Fontos kiemelni, hogy a jelenleg is zajló OKTM-projekt az osztatlan közös tulajdonú ingatlanoknak kizárólag egy meghatározott körét, mégpedig a részaránykiadás útján keletkezett osztatlan közös tulajdonok felszámolását célozta meg, nem terjed ki tehát más jogcímeken keletkezett osztatlan közös tulajdonnal érintett ingatlanokra, azonban az itt szerzett tapasztalatok biztos támaszként szolgálnak a jelenleg tárgyalt törvény szakmai előkészítéséhez. A jelenlegi OKTM-projekt nem foglalja magában az erdő művelési ágú területeket, ezért az erdők esetében az osztatlan közös tulajdon felszámolásának igénye még határozottabban jelent meg.
