Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2086 Az állami tulajdonban lévő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt álló Eximbank és Mehib látják el Magyarországon az exporthitel-ügynökségi feladatokat. Az Eximbank és a Mehib feladata továbbá, hogy az exportcélú befektetések és beruházások bővülését is elősegítse. Így a vállalkozások partnerként érdekeltté tehetők abban, hogy fokozzák a már meglévő termelési kapacitásokat, bővíthessék a termékpalettáikat, valamint további exportpiacokat célozzanak meg. Az Eximbank eddigi eredményeit tükrözi többek között a nemzetközi kötvénykibocsátási program felállítása. A sikeres kötvénykibocsátás eredményeként a stratégiai célokhoz szükséges állami háttér mellett teljes mértékben piaci források biztosítják a finanszírozási tevékenységhez szükséges stabil és kedvező forrásszerkezetet. Az Exim nem versenytársa a hazai kereskedelmi bankoknak, hanem stratégiai együttműködésre törekszik a pénzintézetekkel, amelyekkel kooperációban, refinanszírozási hitelkeretben nyújtják a kedvezményes kamatozású hiteleket az exportőr vállalkozásoknak. Az Exim különösen olyan kockázatokat finanszíroz és biztosít, amelyeket a kereskedelmi bankok nem képesek vállalni. A magyar kormány külgazdasági stratégiája prioritásként kezeli a hazai exporttevékenység támogatását és az új exportpiacok felkutatását. Cél, hogy a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzésével lehetővé váljon a Magyarországon működő vállalkozások számára, hogy minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni az exportlehetőségeiket, növelve külpiaci versenyképességüket. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat első felében az Exim-törvény módosítása szerepel. A módosítás célja, ahogy miniszter úr is elmondta, hogy az Eximbank bel- és külföldi kockázati és magántőkealap mellett ingatlanalap alapításához vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan is jegyezhet befektetési jegyeket és jegyet. Az Eximbank ingatlanalapokba történő tőkebefektetéssel finanszírozni tudja a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat azáltal, hogy ezen alapok tőkéjéből akár a határainkon kívüli ingatlanok fejlesztésében, üzemeltetésében kapjanak szerepet, összhangban a kifektetési politikánkban meghatározott célokkal. A Magyarországon már sikeres ingatlanportfóliót kiépített és üzemeltető társaságok így kiléphetnek a nemzetközi piacokra, ami lehetővé teszi számukra a megszerzett piaci tudás és tapasztalat hasznosítását, továbbá az innovatív hazai építőipari és egyéb termékek, szolgáltatások exportját. Az ingatlanalapokra és azok kezelőire minden országban szigorú szabályozás vonatkozik a befektetői érdekek védelme érdekében, így a jogi garanciák rendelkezésre állnak a befektetés megtérülése vonatkozásában. Egy ingatlanalap megfelelő szakértői felügyelet mellett viszonylag alacsony kockázatú befektetésnek tekinthető. Az Exim-törvény módosításával lehetővé válik, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Eximbank mind garanciát, mind kezességet nyújthasson külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén állami készfizető kezesség mellett, amely a vállalkozások számára az adminisztrációs terhek csökkentésével járhat. Tisztelt Országgyűlés! A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítása technikai jellegű, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2020 januárjában végbement módosításai teszik szükségessé a változtatásokat. Ezek értelmében a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítása évi 3 munkanap plusz pótszabadságot biztosít minden, 50. életévét betöltő tisztviselő számára, ugyanakkor a Kit. és a külszolgálati törvény sajátos kapcsolata miatt a külszolgálatukat töltő, 50 éven felüli tisztviselők számára jelenleg ezen rendelkezés nem alkalmazható. A módosítás célja, hogy a külképviseleteken tartós külszolgálatukat töltő, 50 éven felüli tisztviselők számára is biztosíthatóvá váljon ezen pótszabadság igénybevétele. Rendezi a törvény a felkészülési állomány néhány munkajogi rendelkezését, valamint a munkáltatói jogok tekintetében is új részletszabályokat hoz. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvény előremutató rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a nemzeti exportstratégia célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra közép-európai viszonylatban a leggyorsabb és leginkább a piaci igényekre szabott exportfinanszírozási rendszer
