Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2087 jöjjön létre Magyarországon. Az Exim-törvény módosításával mind a vállalkozások, mind az Eximbank adminisztrációs terheinek csökkentésére nyílik lehetőség, ami felgyorsítja az exportőrök finanszírozáshoz való hozzájutását. Emellett a törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a külképviseleteken tartós külszolgálatukat töltő, 50 éven felüli tisztviselők pótszabadságának igénybevétele is. Az elhangzottak ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kihasználom a perceket, amíg miniszter úr még körünkben van, és talán egyfajta reakcióra is ragadtatja majd magát. Az Eximbank körüli - szerintem - leendő és kibontakozó vita kapcsán megint csak igyekszem először a közös pontokat megtalálni, talán azokat, amikben egyetértünk, és amiből majd ki lehet indulni a későbbiekben, akkor is, hogyha ezer vita lesz közöttünk ezen a területen. Miniszter úr említette, hogy a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé sorolja a magyart, a statisztikák is ezt teszik. Kissé udvarias, elegáns ez a megfogalmazás. Én a tíz leginkább kitett gazdaságok egyikének tartom a magyart, ami sajnálatos módon, bár makroszámok tekintetében sokszor impozáns eredményeket nyújt, de ha ezek mögé nézünk, és lemegyünk a mikroszintre egy kicsit, akkor látjuk azt az elképesztő kiszolgáltatottságot és azt a nagyon rossz hangulatot, ami a magyar gazdaság bizonyos szegmenseit jellemzi. Járványügyi időszakban pedig talán a gazdaságunk túldicsérésétől tartózkodnék annyiban, hogy ezekben a percekben is ezrek veszítik el a megélhetésüket, vagy éppen a kiesett bérüket nem pótolja semmilyen formában senki, akkor is, hogyha másfél hónap már eltelt a járványügyi védekezés időszaka óta. Kicsit eltötymörögte Magyarország Kormánya álláspontom szerint ezt az időt, hiszen a munkabérek kipótlása tekintetében most május 1-jével indított egy olyan modellt, amely egyes piaci becslések szerint a kieső bérek 10-20 százalékát tudja majd valamilyen szinten kipótolni. Én remélem, hogy azért sikeresebb lesz ez a modell, de a Jobbik magyar munkahelyvédelmi alapja 80 százalékos konstrukciójától igen-igen távol áll az, amit Magyarország Kormánya letett az asztalra. Erről még sokat fogunk vitatkozni; nem ez fekszik előttünk az asztalon. De mivel miniszter úr számos, a magyar gazdaságot érintő állítást tett, az általános vita keretein belül kénytelen vagyok ezekre megfelelő tiszteletadás mellett reagálni, példának okáért az exportteljesítményünk tekintetében. Nagyon jó, hogy itt növekedés mutatható ki az utóbbi tíz évben. Ne legyünk ellendrukkerek, ami a magyar gazdaságnak jó, az a magyar polgároknak is jó - lehet, hiszen önmagában az exportteljesítmény számomra nem sokat mond. (11.00) Engem az érdekel, hogy az exportösszetétel tekintetében a magyar mikro-, kis-, közepes vagy akár nagyobb vállalkozások mekkora szeletet tudnak kihasítani. Értem én, hogy a Magyarországon működő multik egy nagyon-nagyon kedvező klímát kaptak Magyarország Kormányától 2010 óta. Én tartozom azok közé, akik a 2010 előtti időszakot rendszeresen kritizálták, miszerint a GyurcsányBajnai-kormányzatok túlkényeztették a multiszektort, és indokolatlan kedvezményeket adtak nekik, már-már önfeladó módon, csak az álláspontom annyiban kiegészítésre került, hogy 2010 óta még inkább bőkezű Magyarország azóta felsorolható összes kormánya a multiszegmenssel szemben. Most, amikor járványügyi védekezésről beszélünk, a közteherviselésből egész egyszerűen kihagyja a multiszektort, egy 30-40 milliárdos tételt jelenít meg, amit egyébként részben magyar vállalatok fizetnek, másrészt pedig a multiszegmens ezermilliárdos nagyságrendben visz ki adózatlanul profitot Magyarországról.
