Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2083 A magyar gazdaság tekintetében az export a GDP 86,5 százalékát éri el. Ez az Európai Unióban is egy éllovas pozícióba helyez minket. Azok az országok, ahol még magasabb ez az arány, ott a gazdaság mérete kisebb, mint a magyar. Magyarország azon 35 országot felvonultató, globális elitklub tagja, amelynek tagjai egyenként 100 milliárd euró fölötti exportteljesítményt tudnak nyújtani esztendőről esztendőre. Mi a 34. helyen állunk, a tavalyi esztendőben 105 milliárd eurónyi kivitelt realizáltak magyar vállalatok. Ezt a teljesítményt annak dacára értük el, hogy Magyarország lakossága a világon csak a 92. legnagyobb, így tehát 58 hellyel rangsorolódunk előbbre az exportteljesítmény alapján, mint ha az egy népességarányos lista volna. Ezért köszönet, nagyrabecsülés és tisztelet jár valamennyi, Magyarországon termelési és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatnak, és természetesen nagyrabecsülés, köszönet és tisztelet jár valamennyi magyar embernek, mérnöknek, munkásnak, tanárnak, aki ehhez a teljesítményhez hozzájárult. A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, ennélfogva a nemzetközi gazdasági folyamatok alapvetően befolyásolják a magyar gazdaság működésének környezetét is. Ugyanakkor jó hír, hogy az elmúlt öt esztendőben minden évben, évről évre megdöntöttük a nemzetgazdasági történelmi exportrekordot, ez pedig nem jöhetett volna létre a magyar emberek áldozatos, szorgalmas és szakértő munkája nélkül. Ezek az adatok pedig azt mutatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaság versenyképes, világszinten és világviszonylatban is versenyképes. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, a világgazdaság szinte minden aspektusából elmondhatjuk azt, hogy a világjárvány után semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt előtte, egy teljesen új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályákon, új játékvezetők sípszavára, és ebbe az új versenybe kell most nekünk beneveznünk. S amikor ebbe az új versenybe benevezünk, akkor nem lehet más a célunk, mint az, hogy továbbra is Magyarországé legyen Közép-Európa legvonzóbb beruházási környezete, és hogy a miénk legyen a leggyorsabb és a leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszer. Magyarul: a célunk az kell legyen, hogy a világjárvány után a magyar gazdaság még erősebb legyen, és még jobb pozícióban legyen, mint a világjárvány előtt. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a gazdaság külső dimenzióit megerősítsük, az exportpiacokra termelő vállalatokat segítsük, megerősítsük a jelenlétüket a külpiacokon, és újabb külpiaci lehetőségekhez segítsük őket. (10.40) Szerencsére, amikor benevezünk ebbe az új versenybe, akkor azt jó alapokkal tehetjük. Az elmúlt tíz esztendőben a magyar emberek és a magyar gazdaság teljesítménye feljogosít minket a jó reményekre, tekintettel arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz esztendőben sorra döntötte a rekordokat a foglalkoztatás, a munkában álló emberek száma, az export, a beruházások tekintetében, és eljutottunk oda, hogy a rendszerváltoztatás óta még soha nem dolgoztak egyszerre annyian Magyarországon, mint a világjárvány kitörése előtt. Csak összehasonlításul, 2010-ben még 3 millió 700 ezer alatt volt a munkában álló emberek száma Magyarországon, közülük összesen 1,8 millió fizetett adót, míg 2019 végén már 4,5 millióan dolgoztak, és mindenki hozzájárult a közös terhek viseléséhez és az ország működtetéséhez. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennek megfelelően az Eximbank több új hitel-, garancia- és biztosítási terméket vezetett be annak érdekében, hogy a világjárvány utáni időszakban a magyar vállalatok a lehető legelőnyösebb pozícióban startolhassanak el a nemzetközi piacokon. Először is 450 milliárd forintos keretösszeggel kedvezményes hitelkonstrukciót indítunk az exportértékláncokban szerepet vállaló magyar vállalkozások számára. Hatéves futamidővel, beruházásra és forgóeszközre is lehet igényelni ezeket a hiteleket, amelyek kamata 0,1, illetve 1,7 százalék között változik. Itt megint szeretném aláhúzni azt, hogy kis- és középvállalkozások esetében az egy éven belüli forgóeszközhitel kamata 0,1 százalék. Már 75 vállalat jelentkezett erre a hitelprogramra néhány nap alatt, és ez a lehetőség természetesen minden magyar vállalat és vállalkozás számára rendelkezésre
