Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2084 áll. Mint ahogyan szintén minden magyar vállalat előtt nyitottak a lehetőségek a biztosítási és garanciaprogramokra, amelynek keretében a kis- és közepes, valamint nagyobb vállalatok kereskedelmi bankoknál fenntartott hitelei mögé tesszük be a garanciát annak érdekében, hogy ezért újabb forrásokat ne kelljen lekötniük a vállalkozásoknak, tehát ne rontsák a likviditásukat, illetőleg külpiacra történő értékesítés esetén 365 napig vállaljuk a késedelmes, illetve csúsztatott fizetés esetén az áthidaló segítség nyújtását. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezzel összefüggésben most egy olyan törvényjavaslat van itt önök előtt, amellyel egyértelműen azt célozzuk meg, hogy a magyar exportfinanszírozási rendszer legyen a leggyorsabb és a leghatékonyabb itt Közép-Európában hosszú távon is. Tavaly elfogadtuk a nemzeti exportstratégiát, és ezzel a nemzeti exportstratégiával van összefüggésben, illetve annak a gyakorlati lebontása és végrehajtása részben az a törvényjavaslat, amely most itt fekszik az Országgyűlés asztalán. Ezzel a törvényjavaslattal tovább csökkentjük a magyar vállalkozások adminisztrációs terheit. Ugyanis a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Eximbank mind garanciát, mind pedig kezességet tud nyújtani, ha ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. Mégpedig állami készfizető kezesség mellett tudjuk ezt tenni, így a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs költségek és terhek csökkenni fognak, a vállalt kezesség esetén elegendő a kezesség jogosultjának megkötni a biztosítéki szerződéseket, amelyek az Eximbank mint kezes teljesítése esetén a törvény alapján az Eximbankra átszállnak. A másik fontos célja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy fel tudjuk gyorsítani az exportőrök, a külpiacokra termelő vállalkozások finanszírozáshoz jutását. Ez főleg most fontos, amikor a világjárvány jelentette nehézségek közepette vállalatok likviditási kihívásokkal szembesülnek, és most igaz az a magyar mondás, mely szerint aki gyorsan ad, az kétszer ad, tehát a hitelszerződések megkötésének a sebességét is jelentős mértékben növeljük. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nyomán az Eximbank hiteleit a vállalkozások számára konkrétan elérhetővé tevő kereskedelmi bankok hitelkorlátját is megnöveljük, ezzel pedig újabb vállalatok számára tesszük lehetővé a hiteltermékekhez való hozzájutást. Ugyanis a kereskedelmi bankok esetében az úgynevezett nagy kockázat vállalására vonatkozó szabályozás miatt jelenleg számos kereskedelmi bank elérte azt a határt, ameddig hitelt nyújthat, így új hitelek nyújtására nincsen lehetőségük, sőt közvetítőként az Eximbank hiteltermékeit sem tudják kihelyezni, ezért ebben a törvényjavaslatban most azt terjesztjük önök elé, hogy növeljük meg ezeket a limiteket, ezeket az összegeket annak érdekében, hogy az eximbanki hiteltermékeket a kereskedelmi bankok minél szélesebb körben ki tudják ajánlani, ennek következtében pedig minél több magyar vállalkozás ezeket a hiteleket fel tudja venni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat értelmében az Eximbank tőkealapokba történő befektetési képessége is jelentősen bővülni fog. Ugyanis ezen törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az Eximbank a bel- és külföldi kockázati és magántőkealapok mellett ingatlanalapok alapításához vagy az ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan is jegyezhessen befektetési jegyet. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Eximbank az ingatlanalapokba történő tőkebefektetéssel finanszírozni tudja a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat azáltal, hogy ezen alapok tőkéjéből akár a határainkon kívüli területeken is tudnak vásárolni ipari, idegenforgalmi, irodai és egyéb célú ingatlanokat, ezek fejlesztésében és üzemeltetésében részt tudnak venni, összefüggésben, illetve összhangban a kifektetési politikában meghatározott célokkal. A Magyarországon már sikeres ingatlanportfóliót kiépített és diverzifikált ingatlanportfóliókat üzemeltető társaságok - magyar vállalatok tehát, húzom alá - kiléphetnek a nemzetközi ingatlanpiacra, ami lehetővé teszi számukra az itthon megszerzett piaci tudás és tapasztalat hasznosítását, valamint az innovatív magyar építőipari termékek és szolgáltatások exportját, hiszen ezek a magyar építőanyagok, illetve technológiák beépülhetnek, illetve felhasználásra kerülhetnek a fejlesztendő, üzemeltetésre átvett külföldi ingatlanokba.
