Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 4. hétfő - 124. szám - Dr. Oláh Lajos (DK) - az emberi erőforrások miniszterének - „Ezt meg már így, hogy?” címmel - DR. OLÁH LAJOS (DK): - ELNÖK: - DR. OLÁH LAJOS (DK): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1982 miniszter úr, távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jogosította fel. Kérdezem Oláh képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a minisztertől személyesen kéri a választ. DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen, elfogadom. ELNÖK: Öné a szó, Oláh képviselő úr. DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen, elnök úr, elfogadom, annál is inkább, mert szívesebben teszem fel az államtitkárnak ezt a kérdést, mint egy olyan miniszternek, aki egy 32 éves ember haláláról szóló kérdést szórakoztatónak nevezett. (Németh Szilárd István: Nem ezt mondta, ne hazudj!) Azt gondolom, hogy most nem tehet mást, mint hogy tényleg bemegy Orbán Viktor szobájába. Ismétlem, itt, előttünk három perce mondta, hogy szórakoztatta ez a dolog. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget. - Dr. Budai Gyula: Nem ezt mondta, Lajos, ne hazudjál!) Tisztelt Államtitkár Úr! Szomorú rekordot sikerült önöknek beállítani, 2001 óta a legkevesebb, 91 400 tanuló jelentkezett a felsőoktatásba, 20 ezerrel kevesebb, mint tavaly. 2011 óta tendenciaszerűen csökkent a jelentkezők száma, a fölvettek és a hallgatók száma egyaránt. A nappali képzésben részt vevő hallgatók száma a rendszerváltás óta az önök 2010-es kormányra kerüléséig minden egyes évben nőtt, attól kezdve viszont évről évre alacsonyabb lett. 2014 óta pedig már a diplomások aránya is csökkent. Az Európai Unióban ez az arány rajtunk kívül szinte mindenütt növekszik, a legtöbb régiós versenytársunk esetében pedig az EU-s átlagot is jóval meghaladja ez a növekedés. Szorosan összefügg mindez a miniszterelnök munkaalapú társadalomról alkotott képével, melynek lényege, hogy Magyarország az összeszerelő üzemek és betanított munkások hazájává váljék. Önök ezért bármire szívesebben költenek, mint a felsőoktatásra. A járvány gazdasági hatásai elleni védekezés ürügyén önök első intézkedéseik egyikeként a kivetett különadókból pótolták a látványsportok taóból való részesedését. Eközben az egyetemeken a megszorításokat indították el. A Pécsi Tudományegyetemtől a hírek szerint 3,5 milliárdot - ismétlem: három és félmilliárdot - vontak el, hogy a védekezés a költségvetési szervektől is megköveteli a közös teherviselésben való részvételt. Az ELTE-n, amelynek 860 milliója esett a megszorítások áldozatául, létszámstopot kellett életbe léptetni, és a határozott idejű szerződések is legfeljebb két hónappal hosszabbíthatók meg. Nem csodálható, hogy a tanulók egyre nagyobb számban választják a külföldi egyetemeket, és a végzős doktoranduszok távoznak az országból. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha már arról van szó, hogy ki becsüli meg a felsőoktatásban dolgozókat, és azokat a diákokat, akik oda jelentkeznek, nézzük már meg, hogy 2008. december 15-én, amikor itt az Országgyűlés arról döntött, hogy csökkentik-e a felsőoktatásban dolgozó közalkalmazottak fizetését egyhavi összeggel, akkor ki hogyan szavazott. Oláh képviselő úr itt volt? Itt volt! Megszavazta a fizetéscsökkentést a felsőoktatási oktatóknak és dolgozóknak? Megszavazta. (15.10) De nem volt ebben egyedül, itt volt önnel Arató Gergely, Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes a mostani frakciójából, akik szintén megszavazták, de a mostani MSZP-ből is itt volt Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, akik megszavazták, és éppen