Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 24. hétfő - 107. szám - Horváth László (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Milyen lehetőségeket lát a Kormány, miként lehet biztosítani minden gyermek számára a lakóhelyen, biztonságos és egyenrangú körülmények között biztosított tanuláshoz való jogot?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
199 gyermekét biztonságban tudja az iskolában, akkor ennek az a következménye, hogy a család úgy dönt, hogy az iskolából kiveszi a gyermekét, és kényszerből, kihátrálva az iskolából, más településen fogja beiskolázni. Ez a helyzet történt meg Gyöngyöspatán is; és ennek a helyzetnek a következménye az, hogy ma Gyöngyöspatán 80 gyerek jár az iskolába, de minden reggel 86 gyereknek más településre kell iskolába indulnia, és ez nem jó. Senkinek nem jó, sem távozónak, sem maradónak; és mindenkinek joga van ahhoz, hogy a saját településén tanulhasson nyugodt körülmények között. Ezért kérdezem államtitkár urat, és ezért kérem, vizsgálják meg azt, hogy az iskolai biztonságot milyen eszközökkel lehet garantálni, és azt is, hogy milyen lehetőségeket lát a kormány arra, miként lehet elérni, és minden gyerek számára biztosítani azt, hogy a lakóhelyén lévő iskolában, biztonságos körülmények között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tudjon fejlődni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra, mint említettem, Rétvári Bence államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyvalamit biztosan mondhatunk, hogy az az út, amit ez az alapítvány képvisel Gyöngyöspatán, és számtalan más településen országszerte, ez az út nem vezet ahhoz, hogy mindenki biztonságban tudja a gyerekét, és békésen tudjanak egymás mellett élni ezeken a településeken. Ez a fajta pereskedés, a feszültségnek a mesterséges szítása, az ügyeknek a nemzetközi fórumok elé terelése sehol, semelyik közösségnek nem fogja a békés egymás mellett élését és a gyarapodását, biztonságát szolgálni. (Tordai Bence közbeszól.) Ezzel szemben a kormánynak van olyan programja - sőt, sok olyan programja van -, amelyik ezt elősegítheti a képzés révén, a foglalkoztatás révén, különböző szociális segítségnyújtások révén. A legnagyobb volumenű, amely az egészet rendszerbe is foglalja, az a program, amelyik nem etnikai alapon közelít ehhez a kérdéskörhöz, hanem szociális alapon; nem úgy áll hozzá, mint ahogy ez az alapítvány, hogy ahol cigány embereket talál, ott igyekszik különböző eljárásokat elindítani, hátha abból, mint ahogy az alapításakor is mondták, az alapítványnak egy nemzetközi ügyet tudnak létrehozni, és egy nemzetközi bíróság előtt tudják Magyarországot megtámadni. Nem ez a jövőnek az útja, és nem ez a felzárkózás útja, hanem az, amit a kormány elhatározott, hogy a 300 leghátrányosabb helyzetű településen olyan szociális programot indít, amely egyszerre segít a hátrányos helyzetűeknek. Lehetnek azok cigányok, lehetnek azok nem cigányok, mindenkinek, aki hátrányos helyzetű, segít abban, hogy képzettséget szerezzen, befejezze az általános iskolát, szakmát szerezzen, vagy akár továbbtanuljon, és megfelelő képzettsége legyen. (Tordai Bence: Tíz éve kormányoztok…) Segít abban, hogy az egészségi állapotát minél inkább az európai átlaghoz tudja közelíteni, adja be a védőoltásokat, járjon szűrésekre, egészségesebb életformát gyakoroljon a mindennapjaiban. Segít a bűnmegelőzésben (Tordai Bence közbeszól.), segít a szociális kérdések megoldásában, mindezt komplexen teszi. Ezt először Tiszabőn és Tiszaburán indítottuk el. Ott ennek nagyon látható eredményei voltak, majd ezt évről évre 30, és újabb 30, és újabb 30 településen, tíz év alatt a 300 leghátrányosabb helyzetű magyar településen bevezetjük. Ez az, ami tényleg segítséget jelenthet sok tízezer, vagy akár sok százezer embernek. És ami biztosan nem jelent segítséget, az a pereskedés, amit a Soros György-féle alapítvány létrehozott. Nekik csak ürügy Gyöngyöspata. Mint ahogy elmentek másik tucatnyi településre, és vagy amiatt indítottak pert, hogy ott is lépten-nyomon szegregációt kiáltottak, vagy arra indítottak pert, hogy az egész iskolát zárják be. Volt, hogy kártérítésre, pénzre és politikai botrányra hajtottak, volt, hogy iskolabezárásra és politikai botrányra hajtottak. Egyik-másik ilyen pereskedőt Karácsony Gergely még azzal is jutalmazta, hogy árnyékkormányába beemelte őket.
