Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1685 mennek a dolgok, ahogy korábban mentek, hogy valóban változik az éghajlat, és ennek nagyon komoly gazdasági és társadalmi hatásai lesznek. Na most, hogy mitől kezd legalább látszatra picit a politikájuk változni, azt most elemezhetnénk, egy dolog biztos: önök mindig mérnek, rengeteget mérnek. Mértek az önkormányzati választás után is meg az egész tavalyi évben, és elkezdték érezni, hogy a magyar társadalom számára ez egyre fontosabb téma, sokkal fontosabb, mint akár tíz éve lehetett volna, és a magyar társadalom ezekben a kérdésekben megoldásokat vár. Azt tudom mondani tehát, hogy ha önök ezt valóban fontos kérdésnek tartják, nemcsak a szavak szintjén, hanem valójában egy olyan kérdésnek, amiben megoldásokat szeretnének a magyar társadalomnak bemutatni, akkor vegyék azt figyelembe és vegyék tudomásul, hogy csak kormányzati ciklusokon átnyúló, szakmai megoldások érhetnek el eredményeket. Tehát tegyenek gesztust, és az szerintem egy fontos gesztus lenne, hogy ezeket az előterjesztéseket valóban érdemben megtárgyalja a Ház, a szakbizottságok valóban érdemben a módosítókat is végiggondolják, és adott esetben konszenzussal elfogadja a Ház az előterjesztéseket. Ez nyilván egy út eleje, de egy fontos lépés lenne, én úgy ítélem meg. Remélem, hogy ez nem egy naiv dolog a részemről. Olvastam az interneten egy cikket ma reggel egyébként, amikor részben készültem a felszólalásaimra a mai nap folyamán - ez is megdöbbentő -, 2050-ről beszélünk sokat, és hogy milyen célokat lehetne akkorra elérni; egy kutatás szerint 2050-re nyáron nem lesz jég a Jegestengeren. Milyen érdekes, hogy a nevével ellentétesen fog létezni egy nagyon komoly, hatalmas tenger a Földön, ha nem történik semmi. Tehát nagyon sok feladat van, s lehet, hogy mi azt mondhatjuk, hogy ez távol van tőlünk, és nem érint minket, az óceánok vagy a tengerek vízszintjének a változása nem érint minket, de konkrétan Magyarországot érintően is drasztikus hatásai vannak ennek a melegedésnek, hiszen itt konkrétan az elsivatagosodás, a víz mennyiségének, a csapadék mennyiségének jelentős csökkenése lehet egy olyan eredménye ennek a klímaváltozásnak, ha nem teszünk valamit, ami élhetetlenközeli hellyé teheti a Kárpát-medencét 30-40 éves távlatokban, akár a mi életünkben, de a gyermekeink, unokáink életében mindenképpen. Ezt nekünk meg kell akadályozni, és azt, amit meg lehet tenni ebben az ügyben - igen, ez egy globális kérdés, hogy mit lehet tenni, de amit itt meg lehet tenni -, azt álláspontom szerint meg kell tenni. Ebben néhány dolgot hadd említsek meg! Egyrészt elhangzott az élelmiszer-termelés. Ez az ország legalább a kétszeresét képes előállítani az itt szükséges élelmiszernek. Ennek a teljesítményének az akadályát képező dolgokat el kell hárítani, valóban a családi gazdaságokat kell támogatni, és nem a nagy oligarchákat, a föld ügyében sem. Itt utalnék egy két héttel ezelőtti agrárvitára, amikor igenis azt láttuk, hogy ismét a nagyobb gazdaságoknak kedveznek, egyébként a földtörvényben megfogalmazott alapelvekkel ellentétben. Ez a vidék eltartóképességének a kérdése. Tehát ha a magyar élelmiszer-termelést összekötjük a vidék eltartóképességével, akkor nem kiürülő falvakat fogunk látni, ez egy fontos alapkérdés, a jövő alapkérdése. A vízgazdálkodás kérdése. Nagyon sokat hallhattunk az elmúlt tíz évben önöktől arról, hogy mennyi víz folyik át hazánkon, és ez mekkora érték. Hogyan tudjuk ezt a vizet megfogni? Hogyan tudunk nemcsak elméletileg az öntözéses gazdálkodásban előrelépni vagy adott esetben egy fenntartható vízgazdálkodás irányába komoly lépéseket tenni előre? Az erdősítés folyamata lehet egy olyan kérdés, amely munkahelyeket teremthet Magyarországon, ha ezt komolyan vesszük, nagyon sokat egyébként, és egyben a szén-dioxid- és a porszennyezés megkötésében is komoly szerepe volna, nagyon komoly lehetőségek és tartalékok vannak tehát ebben is. A hulladékgazdálkodásban az elmúlt 30 évben, ha őszinték vagyunk, akkor nagyon komoly adósságok vannak. Még 15-20 éve is olyan típusú lerakók jöttek létre Magyarország több területén, amelyek nem megfelelően szelektálva teszik lehetővé a deponálást.
