Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1686 Nagyon sok tartalék van ebben is, és ez egy komoly iparág is. Tehát azt gondolom, hogy a hulladékgazdálkodás újragondolása, fenntarthatóvá tétele is egy komoly előrelépést igénylő folyamat. Sok helyen visszalépést láttunk ebben az elmúlt tíz évben, gondolhatnék itt a kukaholdingtól kezdve nagyon sok olyan, jól működő vidéki rendszernek az újragondolásán át sok mindenre, ami felesleges volt, én úgy látom, több vidéki nagyvárosban visszalépés van akár a szelektív hulladékgyűjtésben is. Barnamezős rehabilitáció. Itt hadd térjek ki egy miskolci ügyre, amit itt javasoltam számtalanszor, és elment a fülek mellett. Több olyan ipari terület van Miskolcon és Borsod megyében is, amely önmagában a létezésénél fogva komoly porszennyezést okoz, rehabilitációra szorul adott esetben ott a talaj, és semmi nem történik ebben olyan időszakban, amikor a kohéziós alapból nagyon sok forrást el lehetett volna költeni arra, hogy ne csak zöldmezős iparterületek létrehozatalában gondolkodjunk adott esetben, hanem barnamezős rehabilitációban is. (13.40) Egy nagyon pici jelzésnek látom ezt az 5 százalékos lakásáfát a rozsdaövezetekben, de itt is nagyon sok mindent kéne még tenni, mert egyébként elhúzódnak majd az engedélyeztetések, két év legalább egy ilyen történetet végigverni, sokkal nagyobb költség, egyéb ösztönzők is kellenek ebben a történetben, hogy valóban, a rozsdaövezetek, illetve barnamezős iparterületek száma csökkenjen a hazánkban. A Sajó völgyéről még mindenképpen meg kell említenem, hogy szóba hozták az energetikai pályázatokat, hogy egyébként milyen eredmények vannak ebben a tekintetben. Nem nagyon értem én ezt. Miskolcon az iparosított technológiával épült lakóépületeken lévő lakások egyharmada újult meg 2002-10 között. Tehát a teljes állomány egyharmada került energetikai korszerűsítés alá, csökkentve a fűtésszámlákat, a kibocsátást, egyébként a családok rezsiköltségét, és én úgy láttam, hogy ez a munka megállt 2010 után, vagy legalábbis egy időre megállt, vagy nagyon lassú újraindulását figyelhettük meg ennek. Gondoljanak bele, hogy ebben a tekintetben, ha csak a korábbi ütemet folytatták volna, akkor ma már Miskolcon a lakások 75 százaléka megújulhatott volna, ha csak azt folytatják. Most már látszik, hogy a fenntartható rezsicsökkentéshez valójában ez kell, és ez egy hatalmas hiba volt, de ha tényleg most változtatnak a politikájukon, akkor ezt újra kell indítani. Erre európai uniós forrásokat kell szánni, és egyébként a családi házak tekintetében is komolyabb forrásokat. Korszerű fűtési rendszerekről is hallhattunk, a porszennyezés legalább 80 százalékáért, tehát a PM10-szennyezés legalább 80 százalékáért felel a korszerűtlen fűtés. A legszennyezettebb levegő évről évre a kritikus időszakokban a Sajó völgyében van egyébként. Putnokot, Kazincbarcikát sokszor, Sajószentpétert hallhatják rengeteget és Miskolcot. Ezen a területen 300 ezer ember él legalább még a mai napig, hiszen nagyon sokan elvándoroltak itt az elmúlt 30 évben negatív társadalmi és gazdasági hatások miatt. Tegyük ezt a környezetet az itt élők számára, az itt maradók számára egészségessé! Lépjünk ebben előre, és valóban szánjanak forrást, sokat, a fűtési rendszerek korszerűsítésére! Itt kiemelkedően magas egészségügyi károkat okoz egyébként ez a helyzet. Daganatos megbetegedések és egyéb komoly megbetegedések oka közvetve egyébként ez a szörnyű levegő. Megjegyzem, hogy a koronavírusnál is egyébként a légszennyezést összefüggésbe hozták olasz kutatók a megbetegedésekkel, tehát semmiképpen nem egy olyan helyzet, aminek a felszámolásáért ne kellene haladéktalanul mindannyiunknak küzdeni. Örülök, hogy ennyi év után végre meghallják ezt a hangot, cselekedjenek is akkor, ebben a támogatásunkra is számíthatnak, ha valóban lépnek. Fontos egyébként még egy irányt kiemelve, hogy a tömegközlekedés, a gépkocsi-közlekedés korszerűtlen és kibocsátásban nagyon rossz volta is befolyásolja a levegőszennyezést. Lehet, hogy nem olyan mértékben, mint a fűtés a fűtési szezonban, de mindenképpen a széles néprétegek által elérhető elektromosautó-program és az elektromos meghajtás behozatala a tömegközlekedésbe tömegével, nagy számosságában, az rendkívül fontos volna. Erre kellene szánni az európai uniós forrásokat, csakúgy, mint a napelemprogramra, amely pedig nagyon sok háztartásnak megtakarítást
