Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat; Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egy... - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1444 magyar munkavállalóknak, munkaadóknak és a magyar kormánynak is köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, és így több forrás és több figyelem irányult a magyar felsőoktatási rendszerre. Csökkent a felsőoktatási intézmények adósságállománya, és folyamatosan nőtt a felsőoktatási intézmények finanszírozására fordított összeg a költségvetésben. Az elmúlt évek gyors világgazdasági dimenzióváltása, az előttünk zajló új digitális ipari forradalom bebizonyította, hogy a jelenlegi felsőoktatási kereteknek is alkalmazkodniuk kell a változó globális tendenciákhoz. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi szabályozási és szervezeti keretek között működő intézményrendszer nehezebben tud reagálni a világban zajló folyamatokra, legyen szó a képzések iránti nemzetközi kereslet növeléséről, az innovációk hasznosulásáról vagy éppen az újabb forrás bevonását jelentő vállalati együttműködések iránti igényekről. Így a magyar kormány elsőként a Budapesti Corvinus Egyetemet választotta, majd az Országgyűlés ezt el is fogadta, hogy ott új intézményi működési modell lépjen fel, melyet közhasznú alapítványi működésbe helyezett. A jelenlegi törvényjavaslat szerint újabb hat intézmény kap lehetőséget arra, hogy egy sokkal rugalmasabb keretrendszerben működjön tovább, és ezzel jobban kiaknázhassa a kínálkozó piaci lehetőségeket és a nemzetközi együttműködéseket. A gazdálkodás, a humánerőforrás-politikai és stratégiai célok meghatározása tekintetében nagyobb önállóságot élveznek majd ezek az intézmények. Itt utalnék Brenner Koloman akadémiai szabadságot féltő nyilatkozataira. Tehát gazdálkodás, humánerőforrás-politikai, tudománystratégiai célok tekintetében nagyobb lesz az önállóságuk, de ezzel együtt természetesen nagyobb lesz a felelősségük is; ezt is fontos megjegyezni, hogy a nagyobb önállósággal nagyobb felelősség jár. Az állami gondoskodás biztonságos, de szűkös körei helyett fejlődő versenyalapú perspektívák nyílnak meg számukra, ami alkalmazkodást, szemléletváltást, akár merész újításokat és mindenképpen teljesítményelvűséget és kooperációs készséget, együttműködési készséget követel majd meg a szóban forgó és az előterjesztésben szereplő hat egyetemtől. Az állami szerepvállalás ezzel a lépéssel párhuzamosan szintén új alapokra helyeződik, hiszen fenntartóból partner és megrendelő lesz az államból. Nagyon fontosnak tartom ezt a kapcsolati különbséget kiemelni, hogy nem fenntartó, hanem partner lesz az állam, a minisztérium, az állam megrendelőként tud föllépni, és nem fenntartóként. Azt gondolom, hogy ebben fogható meg ennek a szemléletváltásnak vagy modellváltásnak a lényege. Ugyanakkor a hazai elitképzés, az oktatói és tudományos közösség iránt érzett társadalmi felelősség nem csökken az államban, mert a saját lábukra álló egyetemek értékteremtő munkája a magyar nemzet érdekében és többnyire itthon hasznosul majd. Nagyon fontosnak tartom elmondani, amit már a kollégáim is elmondtak, hogy ez nem ugyanaz a modell, ami a Corvinus Egyetemnél már bevezetésre került. Azt gondolom, az a legfontosabb különbség, hogy ez a hat intézmény nem szakad el az államtól, az állam továbbra is stratégiai és aktív szerepet tölt be a felsőoktatásban, ám a jövőben sokkal inkább az egyetemek szolgáltatásait megrendelő szereplőként fog fellépni az állam. Így ezek az egyetemek kikerülnek a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, a feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, ingó és ingatlan vagyon pedig a saját tulajdonukba kerül. Azt gondolom, teret kell adnunk annak, hogy az intézmények sokkal hatékonyabban gazdálkodhassanak, és egyre nagyobb mértékben támaszkodhassanak majd a saját bevételeikre. Nyilvánvalóan itt közbeszerzési könnyítések is lesznek a minél hatékonyabb működés érdekében, és kiemelten fontos - többször szóba került ebben a vitában és az előző vitában is - a bérezés kérdése. Ez az új keret, tisztelt képviselőtársaim, lehetőséget nyit majd a teljesítményalapú, differenciált javadalmazásra is. Tehát amiért önök aggódtak, itt most pont megnyílik egy ilyen ablak, és lehetőség lesz arra, hogy teljesítményalapú, differenciált javadalmazás kerüljön bevezetésre. Abban nyilvánvalóan egyetérthetünk, hogy ez motiváló erővel bír majd, azaz egyértelműen hozzá fog járulni az egyetemek hatékonyabb, versenyképesebb és eredményesebb működéséhez. Azt gondolom, hogy minden egyetemnek, minden felsőoktatási intézménynek, de az itt szereplő intézményeknek is van társadalmi szerepe. Van egy társadalmi elvárás, hogy ne csak oktatógyárként
