Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1340 És képviselőtársaim, különösen ott a kormánypárti padsorokban, 2013 őszétől húzódik ez az őrület, amikor Bukarestben a kelet-közép-európai államok és Kína leültek egymással, és eltervezték, hogy ez a vasútvonal meg fog valósulni. Mi azóta folyamatosan azt mondjuk, hogy nem látjuk a garanciákat, nem látjuk azt a kínai ígérvényt, ami ennek az árát valamikor visszahozná. És ha önök veszik a fáradságot arra, hogy fellapozzák a KSH-nak a legfrissebb felméréseit, akkor a külkereskedelmi termékforgalom mellett azt fogják látni, hogy míg 2017-ben a Kínából Magyarországra történő behozatal 1450 milliárd forintot tett ki, a kivitelünk ezzel szemben 735 milliárd forintnyi összeg volt, 2019-re ez olyan formában romlott, hogy 2000 milliárd forint értékben hoztak be Kínából Magyarországra termékeket, a kivitelünk viszont a korábbi 735 milliárd forintnyi összegről 480 milliárdra csökkent. 1500 milliárd forintos deficit tátong ott! Hol vannak azok az ígérvények és azok a hatástanulmányok, amelyek egyfajta garanciát adnának arra, hogy ez nem fog tovább növekedni, és ami esetleg a pályahasználati díjakból be fog folyni, úgymond a vámon, annak a tízszerese nem megy el majd a réven, és nem a magyar emberek fognak ráfizetni arra, hogy önök monomániásan ragaszkodnak ehhez a projekthez? Igen, valóban ráférne egyébként, Bányai képviselőtársam, a 150-es vonalra a felújítás; azt is tudjuk, hogy ez volt az egyik első hazai vonal, amit elkezdtek villamosítani 1910-ben, kétvágányúvá építeni, aztán jött Trianon, és Trianon miatt ennek is befellegzett. De még egyszer, államtitkár úr, tényleg nem hiszem el, hogy ön azt elhiszi és vallja, hogy ez a projekt bármikor be fogja hozni az árát, és a magyar emberek számára olyan formában, mint ahogy itt előadták, profitot, hasznot fog termelni. Nem hiszünk benne. Hiszünk viszont abban valóban, hogy nőjön a közlekedési módozatok között a környezetkímélő szállítmányozási formáknak a részaránya itt Magyarországon is. A 2011-es európai uniós közlekedéspolitikai Fehér könyv tartalmaz erre vonatkozóan előírásokat is. Nem véletlen az egyébként, hogy a költségvetéshez minden évben én magam is benyújtottam azokat a módosító javaslatokat, amelyek az intermodális szállítmányozást fejlesztették volna Magyarországon, ezek mindig mentek a kukába, holott - ez már az önök sara, tisztelt fideszes képviselőtársak - 2012 volt a RoLa kivégzésének éve. A Rollende Landstraße arról szólt, hogy a kamionokat, a konténereket vasútra pakolva sokkal környezetkímélőbb és energiahatékonyabb módon tudták átszállítani Magyarországon. Jó lenne egyébként, ha inkább ezt forszírozták volna, ennek az ágazatnak a feltámasztását, és nem ezt az ezermilliárdos őrültséget. Az időm lejárt. Azt hiszem, feltettem néhány kérdést, amire nagyon jó lenne, ha a magyar emberek választ kapnának. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának, és bejelentem, hogy felszólalásra következik Szakács László képviselő úr, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr. DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk lévő T/9927. számú törvényjavaslatnak, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési, beruházási magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és annak finanszírozásáról szól, egy - ha a parlament feladatait nézzük, azt lehet mondani, reményeim szerint - olyan utolsó törvényalkotási aktust jelent az elfogadása, amelynek a folyamata 2015-ben indult el, amikor Magyarország és a Kínai Népköztársaság nemzetközi szerződést kötött a tekintetben, hogy megépítik kínai hitelből a Budapest-Belgrád vasútépítési projekt keretei között ezt a vasútvonalat, illetve tekintettel arra, hogy ez egy létező vasútvonal, annak a felújítását a XXI. század követelményeinek megfelelően elvégzik. Ezt az egyezményt a magyar parlament 2016-ban iktatta a jogrendbe, innentől kezdve a magyar jogtár, a magyar törvények részét képezi. Elindult a beruházás előkészítése, létrejöttek azok a szervezetek, amelyek biztosították az egyezménynek megfelelően a beruházás végrehajtását, kivitelezését, és ennek megfelelően eljutottunk oda, hogy a kiválasztott kivitelezővel elkészült és
