Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1341 aláíratódott az a beruházási, helyesebben úgynevezett EPC-szerződés, amely kulcsrakész átadást feltételez a vonal felújításával kapcsolatban. Fontosnak tartom aláhúzni, hogy ennek a projektnek az indokoltságát azon túl, hogy - ahogy elmondták már többen is - az 1970-es években volt az utolsó felújítása, az is igazolja, hogy az Európai Unió a TEN-T-rendszerben egy fontos átjárhatósági folyosónak tekinti ezt a vonalat, és ez összhangban van a magyar érdekekkel is. Azért van összhangban a magyar érdekekkel, mert a magyar közlekedési infrastruktúra elsősorban kelet-nyugati átjárásdominanciával rendelkezik, azaz történelmi okok miatt kelet-nyugati irányban történtek meg a fejlesztések az elmúlt évtizedekben, az elmúlt 50 évben. Nagyon fontos az, hogy hasonló módon tudjunk közlekedni, hasonló módon tudjuk a logisztikai feladatainkat végrehajtani, mint a nálunk jelenleg még fejlettebb nyugat-európai országok, ahol egy nagyon cizellált, nagyon fragmentált és a gazdasági és egyéb feltételeket jól, jobban követő és általánosan elérhető vasúti logisztikai útrendszer létezik, beleértve a határátkelőknek a sűrűségét is. Ezzel szemben Kelet-Európában az észak-déli átjárhatóság nagyon alacsony, és ezek a lehetőségek - azon kívül, hogy számosságban kisebbek is - még ráadásul korszerűtlenek is. A visegrádi országoknak közös célja az, hogy ezt az észak-déli egyoldalú függőséget, illetve azt, hogy egyoldalúan úgy alakult ki a helyzet, hogy észak-délre ez az átjárhatóság nincs vagy minimális mértékű, szüntessük meg. De hozzá kell tennünk azt is, hogy ez az átjárhatóság nemcsak a visegrádi országok tekintetében fontos, hanem fontos a nyugat-balkáni irány tekintetében is, mert remélhetőleg a nyugat-balkáni országok közül többen - Szerbia, Észak-Macedónia - csatlakozni fognak az Európai Unióhoz viszonylag rövid időn belül, és ezáltal az ő bekötésük az európai gazdaságba, az európai logisztikai rendszerbe, az európai vasúthálózatba Magyarországnak nagyon fontos érdeke. (10.10) Nagyon fontos érdeke abból a szempontból is, hogy az integrációjuk során Magyarország ezt a szerepet, ezt az integrációban való segítő szerepet el tudja játszani, végre tudja hajtani, és ez a magyar gazdaságnak, a magyar érdekeknek megfelelő módon történjen. Hozzá kell tennem azt is, hogy a kiindulópont - amely ennek a vasútvonalnak része lesz remélhetőleg - az a kikötő, a pireuszi kikötő, illetve a thesszaloniki kikötő, ezek jelenleg olyan területen vannak Görögországban, ahol egyébként komoly logisztikai fejlesztések történtek az elmúlt időszakban. Elég, ha arra utalunk, hogy például az energiaellátás tekintetében milyen felfokozott és kiemelt szerepet kap ez a régió. Tehát az a terület, ahol ennek a vasútvonalnak a vége található, ahonnan ez a vasútvonal elindul majdan, nagyon fontos, gazdasági szempontból is fontos szerepet játszó régiója az Európai Közösségnek. Mindezek mellett azt kell mondanom, hogy észszerű, okszerű és a magyar érdekeknek megfelelő döntés az, ha ezt az északnyugati korridort Magyarország a maga eszközeivel fejleszteni tudja. Azon biztos lehet vitatkozni - lehetne vitatkozni, helyesebben -, hogy az az üzleti modell, amelyet az egyezményeken keresztül a magyar kormány és az érintett kínai szervezetek létrehoztak, az a legjobb-e. Azért mondom, hogy lehetne vitatkozni, mert más megoldás ennek a projektnek a megvalósítására nem adódott elő. Ahogy előttem is szóltak és elhangzott, hogy amikor kialakult az a struktúra, az a döntés, hogy ezt a projektet végre kell hajtani, azaz fel kell újítani a Belgrád-Budapest vasútvonalat, akkor az ajánlatkérési eljárások során azok a beruházók, akik erre alkalmasak lehetnének Nyugat-Európában, azok a befektetők, akiknek érdekében állhatna ennek a projektnek a támogatása, nem jelentek meg. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. bonyolítja le ennek az ügynek, ennek a projektnek a kivitelezését, illetve felel azért, hogy célszerűen, okszerűen és szerződés szerint megvalósuljon. Nagy vita folyik arról, hogy mikor térül meg ez a vasúti beruházás. Valóban úgy van az ilyen beruházásoknál, hogy az a fajta megtérülési elvárás, amelyik üzleti modellben alkalmazandó, ebben az esetben nem vagy csak alig értelmezhető. Ez tipikusan egy olyan logisztikai beruházás, amelynek
