Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
950 akár kis- és középvállalatnál dolgozhatnak, hanem inká bb visszautasítják, különösen a jól dolgozó vagy menő vagy minőséget vagy minőségi szolgáltatást nyújtó vagy termelő cégek, mert úgy érzik, hogy ez csak hátráltatja az ő tevékenységüket. Tehát magyarul, a támogató vállalati kultúra fejlesztésében is kellen e valamit tenni ahhoz, hogy ez a duális képzés valóban hatékony legyen. Én is említenék néhány problémát, az idő rövidsége miatt inkább csak taxatíve. Valóban mi is problémásnak látjuk a közalkalmazotti jogviszony elvesztését. Nem látom, hogy ez a béremelé st miért akadályozná, viszont a biztonságérzetét egészen biztosan befolyásolja az ott dolgozóknak. Azt sem pontosan értem, hogy a speciális szakiskolákat miért veszik ki a szakképzési intézmények köréből, hiszen a speciális oktatást igénylő, valamilyen sze mpontból hátrányos helyzetű gyerekek képzése gyógypedagógiai képzéssel párosítva, azt gondolom, nélkülözhetetlen, hogy ők is teljes életet tudjanak élni. Azt sem értem, hogy a szakszervezetek miért nem alapíthatnak ilyen iskolákat, hiszen ha az egyházak és mások alapíthatnak, legalábbis én ezt olvastam az anyagban, akkor az miért nem áll rendelkezésre. Még egy érdekes kérdést vagy legalábbis számomra érdekes kérdést hadd vessek föl, amiről talán kevesebb szó esett eddig. Nem tudom, hogy mennyire ismeri álla mtitkár úr ezeket a statisztikákat, én most utánanéztem ennek, hogy a nőkférfiak tekintetében is van jelentős különbség a szakképzést illetően. Egyszerűen a nők hajlamosabbak olyan, kevésbé piacképes szakmákat választani, amivel utána az elhelyezkedésük i s nehezebb és a fizetésük is alacsonyabb lesz. Magyarul, erre a két nem közötti különbségre vane valamilyen javaslatuk, megoldásuk? Hiszen ha itt már a szakképzésnél belekódoljuk a rendszerbe ezt az eltérést, akkor aztán később végigmegy az egész életükön keresztül az, hogy hátrányosabb helyzetben vannak a hölgyek, mint az urak. Magyarul, a nőkférfiak közötti esélyegyenlőség kérdésével is foglalkozni kellene egészen biztosan, ha reformokat akarnánk folytatni. Tovább nem is mondom, hiszen még képviselőtárs am, Gurmai Zita is hozzá fog szólni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, MSZPképviselőcsoport. DR. GURMAI ZITA (MS ZP) : Köszönöm szépen a felkonfot, képviselő úr. Ha a szakképzési javaslatról két mondatot kellene mondani, akkor azt kell mondjam, örömteli az, hogy Kiss Péter volt miniszterelnök úr 20032009 közötti újításait is felfedeztü k ebben az anyagban, ami nyilvánvaló, hogy pozitív, és ezért köszönet, de nyilván az is, hogy kiszervezik a dolgozókat, de feltétlenül több pénzt nem kapnak. Kétségtelen tény, hogy 2010 óta a Fidesz vezette kormányzat valóban nem először rugaszkodott neki a hazai szakképzés átalakításának, és azt gondolom, hogy az elmúlt kilenc évben valóban többször került meghatározásra a szakképzés továbbfejlesztésének iránya, módja, célja, de úgy tűnik, hogy ez még mindig nem a végleges. A tervezett lépéstől elvárt ered mények valahogy mindig elmaradtak, és ezzel az a legnagyobb probléma, hogy mindeközben a szakképzés rendszere, az intézmények, a tanulók és a tanárok egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Nézzük meg, 2011ben készült az első kormányelőterjesztés, melyb en jóváhagyták a szakképzési rendszer átalakításának koncepcióját, amelyben kiemelt prioritása volt a gazdasági igényekkel összhangban álló - egyébként az előterjesztés beszélt róla , a német duális szakképzésre épülő magyar duális szakképzés modelljének kialakításának. 2015ben készült a második kormányelőterjesztés, amelynek az volt a célja, hogy az elért eredményeket megszilárdítsa, és a szakképzést még hatékonyabban a foglalkoztatás és a gazdaság szolgálatába állítsa. 2019ben pedig elkészült a harmad ik előterjesztés, a Szakképzés 4.0 stratégia címen. Ennek megfelelően 2020tól ismét egy újabb átalakulás kezdődik, ezúttal az osztrák példára. Erről is szó volt. 2020tól pedig indul az új technikusképzés. A legújabb változásokra egyrészt azért
