Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
949 Államtitkár úr, azt kértük a módosítóinkban, hogy adják m eg ezt az emelést, ami egyébként megjár, és évek óta megjárna a pedagógusoknak, és ne csak egy szűk szeletüknek, valamint ne párosítsák ezt azzal, hogy elveszik tőlük a közalkalmazotti jogállást, mert Parraghgal egyébként abban egyet tudunk érteni, hogy ig en, ez egyfajta nyugodtságot és kiszámíthatóságot biztosít a pedagógusoknak. Ezeket a versenyképességi lózungokat hagyjuk már! Egy szaniternagykereskedő nehogy már belebeszéljen olyan dolgokba, ami ezerszázalékosan pedagógia! Még egyszer mondom: látni kel lene azokat a gyerekeket, akikkel ezekben a szakképző iskolákban a pedagógusok és a szakoktatók foglalkoznak! Ez nem egyszerűen gazdasági kérdés, ez mélyen pedagógiai kérdés is. Én, illetve mi és mondhatom azt, hogy az egész ellenzék azt szerette volna, ho gyha ezeken a kérdéseken elgondolkodnak, de úgy látjuk, hogy süket fülekre talált minden. Szomorúak vagyunk miatta, mert újfent csak hangsúlyozni tudom: lett volna itt néhány olyan dolog, amit őszintén, teljes szívvel támogatni tudunk, és úgy gondoljuk, ho gy ez szolgálta volna a hazai szakképzés egyről kettőre jutását, viszont ebben a formában így, a módosítóink lesöprésével párhuzamosan nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Ország gyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény célja egy mondatban megfogalmazva, hogy a törvény kreatív és r ugalmas, versenyképes szaktudással bíró fiatalokat nevelő, vonzó szakképzési rendszer kialakítását célozza, amely illeszkedni tud a társadalmi folyamatokhoz, a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac változó követelményeihez. Azt gondolom, hogy ez a cél valószínű leg minden egyes évben igaz lehet, amikor szakképzésről vagy oktatásról beszélünk, és aztán volt, aki úgy fogalmazott, hogy keresletvezéreltnek kell lennie a szakképzésnek. Ez egy rendkívül nehéz feladat. Tehát mielőtt azt mondanám, hogy a kormány permanen s reformban él a szakképzést illetően, hiszen ez most már talán a harmadik alkalom, amikor mindent átneveznek, fantasztikus reformot hirdetnek, és minden egyes ilyen alkalom tulajdonképpen beismerése annak, hogy az előző reform nem működött, és nem hozta m eg a várt eredményeket; de mielőtt erről beszélnénk, ez a keresletvezérelt megközelítés valóban nehéz feladat, hiszen az automatizálás, a robotizáció okán számos olyan munkahely lesz, ami megszűnik, újak fognak létrejönni. Tehát azt kitalálni, hogy egy 3510 éves távlatban mire lesz szükség, mire lesz szüksége a gazdaságnak, az függetlenül attól, hogy milyen kormány van, egészen biztosan nehéz feladat. (23.00) Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt - valamilyen felmérésben olvastam , hogy a magyar m unkavállalók a munkaidejük 40 százalékában olyan tevékenységet folytatnak, ami automatizálható. Tehát egy jelentős mennyiségű munkaerő tud fölszabadulni, ha ezen a területen haladunk előre. Éppen ezért valószínűleg a rugalmasság és kreativitás, de alapvető en a rugalmasság az, ami egészen biztosan meghatározza ezeknek az embereknek az életét, és a felkészülésnek is ezt kell szolgálnia. A rugalmassághoz természetesen szükség van az alapkészségek fejlesztésére, éppen a nyelvtudás, informatikai képességek fejle sztésére; ebbe az irányba azért elég sok visszalépés történt az elmúlt években. Amikor duális képzésről beszélünk, akkor nekem nagyon sokan azt a problémát vetik föl, hogy ez a gyakorlatorientált képzés jó, ha ez egyben egy ezt támogató vállalati kultúráva l párosul, mert ma Magyarországon sok esetben ezeket a fiatalokat egyfajta koloncnak vagy púpnak tartják a különböző cégek. Magyarul, nemhogy hozzájárulna az ő képzésükhöz az, hogy egyegy vállalatnál,
