Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz):
626 párhuzamosan nézem a kettőt - és miután ez ma jelent meg , pontosan a szakképzési törvény és a jövő szakképzése a fiatalok nagy részét éppen ezekbe a kis- és középvállalkozásokba képezi. Azt gondolom, ez nagyon koherens gondolkodást is mutat egyrészt. Másrészt pedig nagyon komoly felelősség az, hogy minden munkaképes korú magyar állampolgár számára biztosítsunk legalább egy, a gazdaság igényeihez igazodó, a gazdaság igényein alapuló, a munkaerőpiaci elh elyezkedést biztosító modern szaktudást, szakképesítést, hiszen nagyon fontos az, hogy az egyén boldogulása, az egyén jövőképe és a magyar gazdaság igénye, a munkaerőpiac igénye hogyan tud egymáshoz kapcsolódni, és nagyon komoly kérdés és felelősség ennek az utánpótlásnak a fenntartása. Azt gondolom, ez a törvénycsomag mindezt új pályára helyezi, ezt lehetővé teszi a szakképzési rendszer átalakítása, a kor kihívásainak megfelelő fejlesztése. Tulajdonképpen ezt szolgálja az előttünk lévő törvényjavaslat, mel ynek szükségessége, az eddig elhangzottak szerint is azt gondolom, hogy egyértelmű. Viszont azt gondolom vagy azt remélem, hogy elfogadása is valamennyi képviselő számára szintén egyértelművé válik, hiszen ahogyan az elején mondtam, a célja, hogy a Szakkép zés 4.0 stratégiában meghatározott értékek, célkitűzések, szakpolitikai irányok megvalósításához szükséges jogszabályi keretek elfogadásával valóban megteremtse a szakképzési rendszer mélyreható átalakításának és megújulásának jogszabályi alapjait, a szakk épzési rendszer újszerű, innovatív, a munkaerőpiachoz és a gazdasághoz erősebben kapcsolódó felépítésének és összehangolt, rendszerszintű működésének a jogszabályi kereteit,valóban lehetővé tegye, ahogyan ma már elhangzott, hogy a szakmai és kulcskompetenc iák fejlesztésén alapuló modern szaktudást gyakorlatilag elérhesse minden magyar állampolgár a Kárpátmedencében. Gyakorlatilag azt is tudjuk, hogy Magyarország az OECDországok átlagától elmarad a középfokú szakképzettséget illetően, illetve az EUs átlag hoz képest a felnőttképzésben is kevesebben vesznek részt ma még nálunk, mint ha az EUs átlagot összehasonlítjuk ezzel. Nyilván ahhoz, hogy felzárkózzunk az élenjáró országokhoz, hogy ez a gazdasági növekedés, amelyről államtitkár úr az expozéjában szólt, tartható legyen, valóban egy összehangolt fejlesztéspolitikára van szükség. Ha nagyon tömören szeretném megfogalmazni, akkor gyakorlatilag az oktatási rendszer egy munkaerőpiackonform átalakítás. Bízom abban, hogy egyetértünk mindannyian az ülésteremben, hogy az átalakítás szükséges, egyrészt azért, mert azt is őszintén el kell mondani, hogy a szakképzés ma még részben tudja kiszolgálni az országot, a területi és a különböző ágazatok igényeit, másrészt - amit jó elmondani újra - azokat a makrogazdasági ki hívásokat, amelyek ebben a pillanatban nagyon is nagyon jó kihívások, hiszen adott esetben a gazdasági növekedés, a folyamatos gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság javítása, ezzel együtt, hál’ istennek, a bérek emelkedése, mindmindmind egy olyan din amizmust mutatnak, amellyel lépéstkell tartania a képzésnek is. (20.20) Ahhoz, hogy a gazdaság folyamatos növekedése egyáltalán realitás legyen, nélkülözhetetlen a szakképzett munkaerő további fejlődé se, hiszen adott esetben kialakulhat egy nagyon komoly növekedésgátló hiány. Az is tény és való, államtitkár úr bevezetőjében hallhattuk, hogy az elmúlt esztendőkben lépésről lépésre történtek a fejlesztések, hiszen maga a kamara kezdeményezésével sok mind en történt a duális szakképzési rendszer kialakítására, viszont a paradigmaváltásban, ahogy képviselőtársam is mondta, egy nagyon komoly gondolkodásbeli különbség az, hogy a kínálatalapúról egy hosszú távú, a versenyképesség csökkenéséhez (sic!) vezető, a m unkaerőpiac keresletének alapjára helyezzük. Ez egy nagyonnagyon komoly kérdés, hiszen a kínálatvezérelt képzési gyakorlatot valóban fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési rendszernek. Ennek érdekében nyilván a gondolati sémák változtatása minde n szinten nagyon komoly felelősség. Meg kell változnia az előző évek szabályozási, működési és finanszírozási gyakorlatának is, hiszen rendszerszinten mindezt kell ösztönöznie. Ezért különösen fontos a képzés, mondhatjuk őszintén, merészebb, bátrabb, radik álisabb átalakítása, és gyakorlatilag azokat a kihívásokat, amelyek az ipar 4.0ból következnek, és amelyeket leképez a szakképzési stratégia 4.0,
