Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - PAULIK ANTAL szószóló:
618 törv ényjavaslat ezek nagyobb részét nem tartalmazza, ezért fontosnak tartottuk a törvényjavaslat jelenlegi tervezetét alaposan áttekinteni. Igaz ugyan, hogy ma csupán egy olyan szakképzéssel is foglalkozó intézményről tudunk, amely német nemzetiségi tanrend al apján működik, azonban korábban voltak nemzetiségi szakképző helyek, amelyek szlovák, horvát, illetve szerb nemzetiségi program alapján biztosítottak szakmai képzéseket, így nem zárható ki, hogy a jövőben az ilyen nemzetiségi intézmények száma is változni fog. Nem beszélve arról, hogy a kifejezetten roma fiatalok képzését biztosító intézmények száma azért ennél lényegesen magasabb, azonban az ezekben folyó oktatás nemzetiségi tartalma nem feltétlenül egységes. Ez is indokolja a nemzetiségi bizottság érdeklő dését az előttünk lévő törvénytervezettel kapcsolatosan. Tisztelt Ház! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 19. §ának b) pontja értelmében a nemzetiségi közösségeknek joguk van - egyéb oktatási formák mellett - a nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhezoktatásához. A törvény 23. § (1) bekezdése szerint a köznevelés törvényi szabályozása, az oktatónevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális auto nómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket. A Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontja szerint a tárgyalt törvényjavaslat meghatározó mértékben változtatja, illetve meghatározza a korábbi köznevelés egyik területe, a most tárgyalt java slat értelmében már szakképzés szerkezetét és tartalmát. Éppen ezért a bizottság javasolja, hogy a törvény tervezetével kapcsolatosan az előterjesztő kérje ki az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét is. A hatályos 2011. évi CXC., a nemzeti köznev elésről szóló törvény a köznevelés területén több kérdésben biztosít a nemzetiségi önkormányzatok számára egyetértési, illetve véleményezési jogot. A jogszabály 83. § (3)(4) és (4/a) bekezdésének értelmében a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszer vezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatosan - a nemzetiségi oktatásban részt vevő intézmény esetében - esetleges egyetértési jog hiányában ki kell kérni a területileg illetékes nemzetiségi önkormányzat véleményét. A (4 /a) bekezdés szerint az említett véleményezési jog megilleti a települési, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzatot a nemzetiségi nevelésoktatásban részt vevő intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan i s. Ezeket a garanciális szabályokat a jelen előterjesztés nem tartalmazza, amivel bizottságunk - tekintettel arra is, hogy a köznevelési törvény legutóbbi módosítása során éppen mi kezdeményeztük e rendelkezések megtartását a köznevelési törvényben - nem é rt, nem érthet egyet. Az említett általános észrevételeink után néhány további szempontot javaslunk megfontolásra az előterjesztő számára. Az előttünk lévő törvénytervezet tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok szakképzési intézményekre kiterjedő alapítá si jogát. Ugyanakkor, mivel a jelenleg működő egyetlen, szakképzést is biztosító nemzetiségi többcélú intézmény fenntartója egy közalapítvány, javasoljuk a tervezet 22. § (1) bekezdésében az alapításra jogosult szervezettípusok felsorolását kibővíteni a kö zalapítvánnyal, illetve adott esetben a nemzetiségi közalapítvánnyal. A törvényjavaslat 112. §a rendelkezik a szakképzéshez rendelt állami támogatásról. E paragrafus kiemelten is rendelkezik az egyházi fenntartóknak nyújtott támogatások mértékéről. Tekint ettel arra, hogy a nemzetiségi törvény 26. § (1) bekezdése szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmény finanszírozása a köznevelési feladatot ellátó egyházi jogi személyekre vonatkozó szabályokkal azonosan történi k, javasoljuk ennek megjelenítését a jelen törvényjavaslatban is. A nemzetiségi bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslatnak a többcélú szakképző intézményre és a nyilvántartásba vételükre vonatkozó része nincs szinkronban a nemzeti köznevelésről szó ló 2011. évi CXC. törvénynek a többcélú köznevelési intézményekre vonatkozó 20.
