Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
287 tettem esküt, hogy a legjobb tudásom szerint fogom a nemzetet szolgálni. Tisztviselő voltam, 2002 januárjától osztályvezetőként, majd főosztályvezetőhelyettesként. Más pozícióba nem léptem, nem vállaltam el. 2010től vo ltam megbízott főosztályvezető, majd ezt követően helyettes államtitkár. Azt gondolom, az ember akkor jár el jól, ha a véleményét zárt körben, a belső problémákat zárt körben beszéli meg, mint ahogy egy családban a problémákat is célszerű családon belül me gbeszélni. Szakmai tevékenységemet részben nyilvánosan is folytattam, hiszen az uniós költségvetési kapcsolatokról, ezeknek az alakulásáról, az államháztartást befolyásoló tényezőiről publikáltam, de ezen túli véleményemet, amelyet mindig képviseltem, azt a főnökeimnek mondtam el. Én nem akartam és nem is akarok politizálni olyan értelemben, ahogyan ezen Ház falai között sokszor szó esik, mert azt gondolom, hogy komolyabb kérdés a költségvetés készítése és a költségvetés végrehajtása, hogy pártpolitikai átf ogó szólamokat hozzunk be ebbe a kérdésbe. Mégis, amikor vád éri a kormányzatot azért, hogy mit tett vagy mit nem tett meg az elmúlt években, akkor azért engedje meg nekem is, képviselő asszony, hogy felidézzem azt a helyzetet, ahonnan ez a kormányzat a mu nkáját 2010ben kezdte. Nem mindegy, hogy mondjuk, Csehországhoz, Szlovákiához vagy Lengyelországhoz hasonlóan 40 százalék körüli államadósságot kellett finanszírozni vagy 80 százalék fölöttit. Nem mindegy, hogy a piacról biztosított volt ez a finanszírozá s, vagy pedig kizárólag az IMF tartott minket életben. Tehát azt gondolom, hogy amikor én kontextusba helyezem a mostani eredményeket, és arról beszélek, hogy mit ért el a kormányzat 2010 után, mit ért el 2018ban, akkor bizony nem mehetünk el amellett, ho gy mi történt 2010 előtt, mert azok a folyamatok döntően befolyással bírnak a mostani időszakra is. Ha már az államadósságot említi, képviselő asszony, ön pontosan tudja, hogy bőven 4 százalék fölött volt az államadósság finanszírozási terhe, most a 2 száz alékot közelítjük. (Dr. VargaDamm Andrea közbeszól.) Ha nem lett volna az a nyolc év 2002 és 2010 között, amikor 5152 százalékról bőven 80 százalék fölé kúszott az államadósság, és nem lett volna akkora finanszírozási teher, bizony kö nnyebben beszélhetnénk arról, hogy az egészségügy vagy az oktatás vagy egyéb területek finanszírozása hogyan alakul. Azt gondolom tehát, hogy a tények mellett nem lehet elmenni. Amikor a hozzászólásaimban konkrét számokat említek, akkor nézzék meg, ténybel i számokat közlök a magyar gazdaság történetéből 2010 után és 2010 előtt. Engedjék meg, hogy ezt követően a mai nap szakmai kérdéseire röviden válaszoljak. Azt gondolom, hogy a zárszámadást legalább két aspektusból lehet értékelni. Egyrészről a zárszámadás arról kell hogy szóljon, hogy anno a költségvetés megalkotásakor kitűzött célok teljesülteke vagy sem. Másrészről lehet arról beszélni, hogy az a gazdaságpolitika helyes volte, amit anno a 2018as költségvetés elfogadásakor a kormány és az Országgyűlés többsége meghatározott.Ami a számokat illeti, a gazdaság növekedése, ismétlem, a 4,3 százalékos tervhez képest 5,1 százalékban teljesült. Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya 2,4 százalék helyett 2,3 százalékra teljesült. A pénzforgalmi hiány ban valóban volt eltérés a tervezett számokhoz képest, de VargaDamm Andrea képviselő asszony figyelmét felhívom a benyújtott dokumentumra: nem az ön által említett 500 milliárdos eltérés volt. A jóváhagyott előirányzat 1360,6 milliárd forintot tartalmazot t, a tény 1451,6 milliárd forint. (Dr. VargaDamm Andrea közbeszól.) Ez az eredeti szám, képviselő asszony, kérem, hogy ellenőrizze a számokat. Mi volt az eltérés hátterében? Képviselő asszony helyesen említette az uniós kapcsolatokat. Ha megnézi az uniós kapcsolatokat, önmagában az uniós kapcsolatok alakulása nagyobb eltérést eredményezne, mint összességében a központi költségvetés vagy a központi kormányzat pénzforgalmi egyenlegének az eltérése. Kevesebb volt az uniós programoknál a felhasználás és a bevé tel is. Itt megint a növekedés kapcsán azt el kell mondjam, hogy ha igaz lenne az a narratíva, hogy az uniós források felhasználása hajtotta a növekedést, és látjuk, hogy a tervezetthez képest
