Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
288 alacsonyabb volt a forrásfelhasználás, akkor a 4,3 százalékos t ervezett gazdasági növekedéshez képest kisebb kellett volna legyen a magyar gazdaság növekedése. Ehelyett 5,1 százalékban teljesült. Miért volt kisebb a felhasználás? A részletekről az úgynevezett fejezeti kötetekben igyekeztünk beszámolni. Egy fő korlát a kivitelezési kapacitások szűkössége volt. Azt látjuk, hogy ez a gazdasági növekedés, ami nemcsak 2018ban, hanem az azt megelőző években is jellemezte Magyarországot, számos esetben azt eredményezte, hogy a növekedés korlátja nem a kereslet hiánya, keresl et volt az építőiparban is, hanem a kínálat korlátozottsága. (17.30) Ez okozta, hogy az uniós források felhasználása is számos területen lassabb volt; nem volt annyi kivitelezői kapacitás, ami a rendelkezésre álló forrásokat fel tudta volna szívni. De öss zességében a hiány szempontjából a fontos adat, a befektetők, pénzügyi elemzők, hivatalos szervek által figyelt adat az az uniós módszertan szerinti hiány, amely 2,4 százalék helyett 2,3 százalékra teljesült. A harmadik tétel az adósság, erről is sokat szó ltunk a mai nap vitájában. Az kétségtelen tény, hogy mindaddig, amíg egy költségvetésnek hiánya van, addig azt a hiányt valamilyen módon, például állampapírkibocsátással, hitellel finanszírozni kell. Amíg ez így van, addig a nominális adósság növekedni fo g. De kérdezem, magánszemélyek tekintetében ki a jobb adós: az, akinek száz egység adóssága van és háromszáz egység jövedelme (Dr. VargaDamm Andrea: Ezt mindig elmondja!) , vagy az, akinek százegy egység adóssága van és ezer egység jövedelme? Egyértelmű a válasz. Nem az a jobb adós, akinek nominálisan kisebb az adóssága, hanem az a jobb adós, akinek a jövedelméhez képest kisebb az adósságterhe. Az elmúlt években azt láttuk, hogy Magyarország gazdasági teljesítményéhez képest a teljes adósságteher csökkent. Ezt hívjuk GDParányos adósságrátacsökkenésnek. Nem véletlen, hogy ez az, amit minden hivatalos szerv, piaci befektető figyel, és épp ezért növekszik a magyar állampapírok iránti bizalom. A kiadások teljesülése. Elhangzott többször a 2018as zárszámadás a lapján, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően a hiánycél tartása mellett számos terület többletforrásokkal gazdálkodott, legyen szó egészségügyről, oktatásról, rendvédelmi területről vagy honvédelmi jellegű kiadásokról. Azt gondolom tehát, hogy e teki ntetben is pénzügyi források, pénzügyi fedezet rendelkezésre állt arra, hogy az egyes területeken előrelépést láthassunk, azzal együtt, hogy - ismétlem - mindegyik területen, azt gondolom, van még feladatunk. E tekintetben tehát azt gondolom, hogy nem sike rpropagandáról beszélünk, a tényekről beszélünk, amikor azt állapítjuk meg és azt állapítja meg az Állami Számvevőszék és azt állapítja meg az Eurostat, hogy a 2018as költségvetésben meghatározott főbb számokat teljesíteni tudtuk. Ezen túl engedjék meg, h ogy néhány szót szóljak a gazdaságpolitikai folyamatokról is. Baloldali frakciók képviselői - sajnos már nincsenek itt - úgy fogalmaztak, hogy a számok mögött nem látjuk az embert, csak a számokkal foglalkozunk és az emberekkel nem. Elsődlegesen hadd mondj am el, hogy a számok azért fontos dolgok. Pont az említett baloldali frakciók képviselői tudhatnák azt, hogy a rossz költségvetési számok, a rossz makrogazdasági számok hova vezetnek az egyének életében. Nem akartam előhozni, de ha már megint szóba kerülne k az összehasonlítások, tényszerűen Eurostatadatok alapján hadd mondjam, hogy 2010 előtt volt hat egymást követő év, amikor a zárszámadások azt mutatták, hogy Európában Magyarországon volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb az államháztartás hiánya. E z vezetett oda, hogy a ténybeli adatok alapján az adósság nemcsak nominálisan, hanem GDParányosan is radikálisan növekedett. Ez vezetett oda, hogy a gazdasági válság beütésekor Magyarország az elsők között hullott el és szorult IMFsegítségre. Ez vezetett oda, hogy 20089ben az akkori kormányok, azok szóhasználatával élve, akik most hozzászóltak, valahogy nem nézték az embert. Mi volt a stabilizációs lépések között az első? A 13. havi nyugdíj elvétele, az államtitkár asszony által említett forráskivonások , például az egészségügyi dolgozók bérének csökkentése. Ilyen szempontból - ismétlem - a méltányosság, azt gondolom, minden oldalnak kijár. Sajnálatos módon ezt a méltányosságot akkor valahogy a most kritizáló
