Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
268 gazdaság teljesítményének növekedése eredményeként a kormányzat egy rendkívül szerencsés helyzetben van, azért, mert a gazdasági környezet jó, a multicégek megtiszteltek minket az itteni tevékenységükkel, termelik a bevételeket, az adókat, a gazdaság növekszik, ez nekünk egy szerencsés helyzet, de nem tudjuk, hogy ebben a szerencsés helyzetben mennyi ideig lesz Magyarország ilyen kedvezményezett. Arról szeretnék még pár szót mondani, hogy míg 201415ben a fogyasztóiá rcsökkenéssel 2016ra már 0,4 százalékos volt az árindexnövekedés, 2017re már 2,4 százalék, 2018ra 2,8 százalék, és az idei évre még nem tudjuk megjósolni, mert iszonyatos áremelkedések következtek be, ezzel összefüggésben csak azt szeretném elmondani, hogy a kormányzat lehetséges, hogy a hurráoptimizmusát még ennél a költségvetési végrehajtási törvénynél elmondhatja, de az idei évi adatokat, biztos vagyok benne, hogy csak erőteljes kozmetikázással tudná megalapozni. A következő kérdés, amiről szeretnék beszélni, hogy 20042006 között 7,5 százalékos volt az árindexnövekedés, az államadósság ez idő alatt 26,4 százalékkal emelkedett, tehát igazán nem volt indokolt ez a mértékű emelkedés akkor, de ha megnézem a 20062010, valamint 20102018 közötti időszak ot, akkor azt kell mondjam, hogy míg 20062010 között az árindexnövekedés 30,7 százalékos volt, addig az államadósságnövekedés 38,7 százalékos, ami, ha e kettő összefüggését megnézem, akkor egyáltalán nem volt olyan indokolatlanul magas az államadósság n övekedése, de ha a 20102018 között vizsgálom meg, akkor viszont 55 százalékkal nőtt az államadósság, az árindexnövekedés viszont csak 16,7 százalékos. Tehát az árindexnövekedés egyharmada, kevesebb mint egyharmada volt az államadósság növekedésének, teh át azzal nem lehet indokolni, hogy az állami kiadások növekedése generált volna kizárólagosan egy államadósságnövekedést, mert az árak, a beszerzési árak nem nőttek így. Persze, lehet akár ráfogni a közszféra béremelkedésére, de ezt a kérdést, azt gondolo m, hogy külön majd esetleg megtárgyalhatnánk. Szeretnék még egy területre kitérni, mert kevés az idő: a Miniszterelnökség és társult kapcsolatai - így hívom ezt a három szervezetet, amit Miniszterelnöki Kormányirodának, Kabinetirodának meg Miniszterelnöksé gnek neveznek, ez a pénzgyűjtő automata, ami aztán soha sehova értéket nem ereszt ki. Borzasztó nagy számokról beszélünk ezeknél a szervezeteknél. Szeretném mondani - pillanat, összesítettem ezt a rengeteg pénzt elköltő szervezeti rendszert, de összehasonl ításokat írtam ki , hogy míg a teljes önkormányzati rendszer 808 milliárd forintot költ, a teljes önkormányzati rendszer, csak ez a három gittegylet 1237 milliárd forintot költött el 2018ban. Gondolják meg! Közel kétszer annyiba kerül ennek a három szerv ezetnek és az általa működtetett szervezeteknek az elköltött pénze, mint a teljes önkormányzat összes, minden jogcímen való támogatása, ami szerintem egy katasztrófa, úgyhogy jó lenne elkezdeni ott valahol a spórolás mezejére lépni. De összehasonlító adato t ezzel kapcsolatban még mondok. Emberi Erőforrások Minisztériuma: idetartozik mindaz, amire az állam a nyugdíjon kívül a legtöbbet költ, egészségügy, oktatás, kultúra s a többi, nem kell taglalni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tervszáma 3372 mill iárd volt, ez mindössze 2,7szerese a Miniszterelnökség és társult csapatainak. Tehát az egész ország összes oktatására, összes egészségügyére, összes szociális szolgáltatására, összes kultúrájára mindössze 2,7szeresével többet költünk, mint amit csak enn ek a három szervezetnek a felemésztése jelent. (16.00) Úgyhogy nagyon szeretném, ha az elkövetkező időszakban elkezdenének valahogy egy kicsit önmérsékletet gyakorolni. És akkor még pár gondolat, az Egészségbiztosítási Alapot is kihoztam volna ide, de mé g annyit szeretnék mondani: addig az országunkban hurráoptimizmusra okot adó jó számok nem lesznek, míg a saját erőforrásainkat nem használjuk ki valójában. Amíg az óriási mezőgazdasági birtokok által kialakult monopolhelyzet, ami generálja az egészséges é lelmiszerek áremelkedését, nem lesz kordában tartva, és amíg csak a multinacionális vállalatok által generált eredményekre alapítjuk a gazdaságunk fejlődését, addig ez a torz rendszer - most lehet, hogy még okot ad a számok alapján
