Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT (DK):
269 optimizmusra , a szerke zet és a globális makrogazdasági és gazdaságpolitikai szemlélet nem lesz elégséges a jövő nemzedékek kiszolgálására. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt ké pviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja szónokának. GRÉCZY ZSOLT (DK) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tanulságos ez a mai vita, mert az történik, amit vártam nagyjából, a kormánypárt képviselői és nyilván államtitkár úr is a maga felkészültsé gével számokat sorol, az ellenzék pedig a számok mögötti emberekről próbál beszélni, és azokat a tendenciákat akarjuk megmutatni, amelyek azt mutatják, hogy az országban az a politikai változás, ami az önkormányzati választással megerősödött már az európai parlamenti választás után, az nem véletlen. Lehet sorolni fantasztikus számokat, önöknek mindenre lesz egy olyan száma, ami ha pozitív, akkor fölfelé fog mutatni, ha meg negatívabb irányban lesz jobb szám, akkor pedig arra fognak egy példát mondani. Csak éppen az a tízmilliós közösség, amelyik ebben az országban él, egész egyszerűen nem érzi jól magát a bőrében. Életminőségproblémák vannak, jövőképproblémák vannak a magyar polgárok előtt, és erre, azt gondolom, hogy mihamarabb megoldást kell találni. Egyr észt azt lehet látni, hogy az a tendencia, mintha a magyar gazdaság fantasztikusan teljesítene. Vannak olyan adatok, amelyek a jó teljesítményt alátámasztják, de amikor a magyar emberek azzal szembesülnek, hogy ezek az adatok középeurópai összehasonlításb an vagy mondjuk, a visegrádi országok összehasonlításában inkább gyengébbek, akkor például elszontyolódnak. Amikor azt olvassák, hogy Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa Bulgária utána, akkor elszontyolódnak. Amikor azt olvassák, hog y az Európai Unió egészségügyi statisztikáiban, amelyek az egészségügyi szolgáltatások minőségét értékelik és vizsgálják, Magyarország a Gyurcsánykormány idején 68 hellyel volt jobb helyen, megelőztük az olaszokat és a belgákat, most meg gyakorlatilag cs ak a bolgárokkal vagyunk holtversenyben, akkor azt látják, hogy valami nincsen rendben. Amikor azt látják a magyarok, hogy az oktatási rendszerben egyre kevesebb magyar diák tanul, és egyre kevesebben jutnak be állami finanszírozású oktatásba, akkor az emb ereknek elmegy a jókedvük. Hiába jön bármiféle jó makroszám, és mondják azt, hogy az Európai Unió tagországai közül a magyar növekedés milyen impozáns, az emberek ebből az életminőségükben nagyon keveset tapasztalnak. És ugyancsak arra hívom fel a figyelme t, amikor emberekről beszélünk a tendenciák mögött, hogy gondoljuk már végig, hogy önök, amikor a családok évéről beszéltek, akkor milyen jövőkép vár egy magyar családra a mai anyagi, költségvetési, a saját költségvetési keretei között. Nagyjából esélyük s incsen arra, hogy lakáshoz jussanak. Ez például az első probléma. Olyan albérletárak vannak, mondjuk, Budapesten, hogy egy garzonlakásra 200300 ezer forintot kérnek el lakbér gyanánt. Hány fiatal pályakezdőnek van ennyi pénze csak lakbérre, és akkor még r ezsit nem fizetett? De mondjuk, akik házasságot kötnek, mert ugye, önök azt mondják, hogy a család milyen fontos, nyilván nem csak a Borkai család fontos, akkor ezek a családok milyen lehetőség előtt állnak? Olyan lehetőség előtt állnak ezek a családok, ho gy azt látják, hogy amikor gyermeket szeretnének vállalni, akkor azt olvassák, hogy a Honvédkórház gyermek sürgősségi osztálya bezárt. Akkor azt olvassák, hogy nincs elég gyermekorvos ebben az országban. Lehet, hogy önök ki fogják mutatni, hogy mennyivel n őtt az orvosok vagy az ápolók bére az elmúlt nyolc évben, de ettől még akkor is az a tendencia, hogy egyre kevesebb orvos van ebben az országban, és egyre kevesebb ápoló van ebben az országban. Amikor azt látják, hogy önök beszélnek óvodafelújításról és is koláztatási támogatásról, de azt látják, hogy nincs elég férőhely, akkor például megint csak nem lesz ettől jobb a kedvük. A családok évére pedig, ugye, az volt még a jellemző, hogy mindazok, akik itt lakást szerettek volna vásárolni, a lakástakarékot itt egy perc alatt önök egyetlen tollvonással megszüntették, azt a
