Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
267 (15.50) És bár nincsenek itt azok a képviselőtársak kormányzati oldalról, ak ik kritizálták a mi kritizálásunkat, azt szeretném nekik üzenni - remélem, egyszer majd vagy meghallják, vagy elolvassák , hogy egy ellenzéknek az a feladata és az a kötelessége, hogy kritikákat fogalmazzon meg, és felhívja olyan körülményekre a kormányza t és a kormányzó pártok figyelmét, ami akár az adott javaslatban nem szerepel vagy nem a valóságos viszonyokhoz igazodóan szerepel. Nagyon fontos tényező vagy tétel ebben a költségvetési végrehajtási törvényjavaslatban a felhalmozási költségvetés mértéke. Az volt tervezetten, hogy 1642 milliárd lesz a bevétel és 2044 milliárd forint a kiadás, tehát egy 402 milliárdos hiánnyal számolt, és ehhez képest a tényszám az, hogy 1893 milliárd lett a bevétel és a kiadás pedig 2592 milliárd, ami azt jelenti, hogy a 40 2 milliárdos hiányhoz képest 698 milliárdot sikerült teljesíteni, idézőjelben a „sikerült” szót. Én azt vártam, amikor olvastam ezt, a költségvetési törvény végrehajtásának javaslatát, azt vártam, hogy ezekre a különlegesen eltérő, az eredeti költségvetési tervhez képest eltérő számokhoz majd ebben a jogszabályban egy valóban tiszta, egyértelmű, szakmailag megalapozott, illetőleg az ellenzéki képviselőket megnyugtató magyarázatok lesznek, de általában egyegy mondattal elintézték, hogy a nem várt kiadások í gy alakították, vagy ha például különböző minisztériumok közötti változások vannak akár pozitív, akár negatív értelemben, akkor ott is egy mondat azt mondja, hogy feladatot csoportosítottunk át innen oda, onnan ide, és ezért vannak ezek a változások. Csak a probléma az, hogy amikor a summát nézem, tehát a teljes államháztartást nézem, akkor bizony ezek a máshoz tettük a feladatot, vagy nem várt kiadások jöttek, vagy átstrukturáltunk, a summában ez nem jelenhet meg úgy, hogy ez 500 milliárddal többet jelent a tervezetthez képest, ami sajnos az államadósság növekedését teremti meg. Azt gondoltam, amikor elolvastam ezt a javaslatot, hogy Banai államtitkár úr - akit, azt hiszem, most megint én is meg fogok az ellenzéki oldalról dicsérni, mert valóban az egyetlen hozzáértő szakállamtitkár, legalábbis olyan mértékben, ahogy ezt ő szokta tenni, de pont emiatt azt gondoltam , amikor a szóbeli előterjesztést teszi, akkor az európai uniós fejlesztési költségvetésnek a rendkívüli módon eltérő tény- és tervszámait egy k icsit gazdagabban, szabatosabban magyarázza el. Már csak azért is, mert hiszen mindig azt halljuk a kormányzat részéről, hogy az európai uniós támogatásokból eléggé bőséget élvezünk, tehát tulajdonképpen nem azt mondom, hogy gáláns velünk az Unió, de minde nképpen mi haszonélvezői vagyunk ennek a rendszernek, és számomra sem a javaslatból, sem a szóbeli előadásból nem derült ki, hogy ha már terveztem 1359 milliárdos bevételt és egy 1995 milliárdos kiadást, ami 596 milliárdos hiányt tartalmaz, ami egyébként a kár a következő évben térülhet is, tehát ezt nem kell a végtelenségig végigvinnünk, akkor az hogy lehetséges, hogy a tényszám ehhez képest 1139 milliárd forintos bevétel és 1892 milliárdos kiadás, ami mindjárt az 596 milliárd helyett 753 milliárdos hiányt jelent. Én gondolom, hogy ennek azért vannak indokolható okai, tehát el tudom képzelni, hogy ezt szakmailag jól lehet elmagyarázni. Ha esetleg államtitkár úr megtenné, hogy erről egy kicsit valamely felszólalásában szabatosan beszámol nekünk, annak nagyon örülnék. A következő téma, amit szeretnék szóba hozni, az az államháztartási hiány kérdése, méghozzá abból a szempontból, hogy mindig azt halljuk itt a Ház előtt, hogy egyáltalán nem probléma ez a folyamatosan növekvő államadósság, miután az adóssá gszolgálatban eleget teszünk az európai uniós előírásoknak, és igyekszünk folyamatosan a GDParányos államadósságot csökkenteni, és a mi megítélésünk mind a piacokon, mind az Unióban, mind a gazdaságunkat illetően az ettől a számtól függ, és ne aggódjunk, hogy folyamatosan emelkedik az államadósság, és egyébként ennek indoka benne rejlik a magyar kormány gazdaságpolitikájában. Én egypár tényszámot kihoztam 2004től napjainkig, és azért azt hadd mondjam, hogy 2004 januárjában 11 015 milliárd forint volt az á llamadósság, most ebben a javaslatban ez a 29 970 milliárd szerepel, ami, akárhogy is nézzük, közel háromszorosa 14 év alatt. Azért bocsánatot kérek, ez azért problémás, mert a 14 év alatti infláció nem volt ilyen nagy, tehát a töredéke sem. És a másik pro bléma pedig az, hogy lehetséges, hogy a
