Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VOLNER JÁNOS (független):
264 konvergenciacsomag, a Széll Kálmánterv alapján is csökkennie ke ll évről évre az államadósságnak - ez megtörtént, egészében véve a költségvetési gazdálkodás ilyen tekintetben fegyelmezettnek volt mondható, a külső kitettségünk pedig nem kis részben azért csökkent, mert egyre inkább belső forrásokból kezdtük el refinans zírozni az államadósságot. Hiszen korábban külső, külföldi befektetők voltak azok, akik pénzt biztosítottak a magyar államkötvények eladására, illetve megvételére, jelenleg pedig elsősorban a magyar lakosság felé kezd eltolódni a hangsúly, egyre több a for intosított állampapír, és egyre nagyobb arányt képvisel a magyar államadósságon belül a belső államadósság aránya, ami egy örömteli fejlemény, hiszen ez azt jelenti, hogy a magyar nemzetgazdaság egésze saját magát képes egyre nagyobb arányban finanszírozni . Én ezt mindig egy pozitív fejleménynek tartottam, most is annak tartom, a szuperállampapír bevezetését is egyébként a magam részéről egészében véve pozitív fejleményként értékelem. Arra hívom fel az államtitkár úr figyelmét, és ilyen szempontból szerencs énk van, hogy egy szakállamtitkár ül itt, nem akárki, hogy sokszor volt abból azért probléma, hogy a lakossági állampapírok és a bankbetétek versenyt futottak egymással a lakossági megtakarítások piacán. Ezt érdemes lenne majd a pénzügyi felügyelettel közö sen átgondolni, mert adott esetben ugyanarra vadászik a kereskedelmibankszektor, mint amire maga az állam, ami bizonyos anomáliákat képes megszülni a piacon. Többször emlegették itt a képviselőtársaim a nyugdíjrendszer kérdését. Itt hadd változtassak némi leg a megszokott szemléleten! Meggyőződésem az, hogy az idős emberekről való gondoskodás nem azonos a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. Itt konkrétan arra gondolok, képviselőtársaim, hogy a nyugdíjrendszer úgy válik fenntarthatóvá, ha folyamatosan felje bb emeli, a jelenlegi demográfiai folyamatok alapján feljebb emeli az éppen regnáló kormány a nyugdíjkorhatárt, hogy egyáltalán fenntartható legyen a nyugdíjrendszer, és a helyettesítési ráta, magyarul: az az összeg, amit a korábbi aktív éveihez képest a n yugdíjaskorú ember kap nyugdíjként, egyre inkább romlik. Én arra szeretném felhívni a képviselőtársak és elsősorban az államtitkár úr figyelmét, hogy jó néhány férfi meg sem éri a nyugdíjkorhatárt, minden ötödik férfi előbb meghal, mint ahogy nyugdíjas leh etne. Nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel akkor, amikor a férfiak negyvenéves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulása mellett kardoskodtunk és még a Jobbik színeiben erre politikai kampányt indítottunk. Szerintem fontos lenne ezzel a kérdéssel alaposabban foglalkozni. Illetve hadd tegyek rögtön egy javaslatot az államtitkár úr felé: nagyon a nyugdíj kérdésére szűkül mindig a vita, hogy a nyugdíjasok nyugdíja emelkedette vagy sem. Szerintem ez egy számszerűsíthetően kimutatható dolog: emelkedet t a nyugdíjasok nyugdíja. Tehát ebben lehet politikai vitát folytatni, de a számok kétségtelenül egy dolgot mutatnak: hogy volt valóban reálnyugdíjemelés, amit szerintem hülyeség eltagadni, baloldali képviselőtársaim megtehetik nyilván, de ez kimutatható volt. Én arra hívom fel a figyelmet, hogy a magánegészségügyre fordított kiadások aránya viszont egyre inkább nő Magyarországon. Tehát érdemes lenne akár az ellenzéki képviselőknek közös szakmai aprómunkával az eddigi vagdalkozást kiváltva kidolgozniuk egy olyan mutatószámot, amely azt mutatja meg, hogy mekkora volt az egyéb célú kiadás. Ugyanis én azt látom saját szüleim példáján is, hogy édesapámat beviszem délután egy órakor a Honvédkórházba sztrókgyanúval, és hajnali fél háromkor lesz elhelyezve az oszt ályon, addig gyakorlatilag alig történt vele valami, és alig végeztek el rajta érdemi vizsgálatot. Tehát az egészségügyön belül sokkal válságosabb a helyzet, és gyakorlatilag az emberek maguk is kénytelenek a magánegészségügyhöz időskorukban fordulni akkor , ha érdemi ellátást szeretnének, és ez nem kevés pénzbe kerül, adott esetben elviszi a reálnyugdíjemelkedésnek egy jelentős részét vagy teljes egészét. Ezt most nem tudjuk megbecsülni, ezért is kellene ezt a bizonyos szakmai aprómunkát elvégezni, hogy ez t a korrekciót láthassuk, hogy
