Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES (MSZP):
245 tehát elmondható az, hogy a válság közepén is több álla milag finanszírozott gyermeket és hallgatót vettünk mi fel, mint a Fidesz 2018ban. (Banai Péter Benő jelzésére:) Igen, mondja államtitkár úr, reagálok is rá: a demográfia nem olyan drasztikusan csökken, mint ahogy önök csökkentik a felsőoktatásba járók sz ámát. Ez a helyzet. És nem én mondom, ez nem politikai sugallat. Uram, ön tud számolni, a számok makacs dolgok. A beszámoló közli a 2018. évi statisztikai adatokat is, 20182019 tanévnyitó adatait, miszerint a felsőoktatási intézmények aktív státuszú hallg atóinak száma 245 764 fő, ebből az államilag támogatott, állami részösztöndíjasok, közszolgálati ösztöndíjasok száma 161 676 fő, a költségtérítéses és önköltséges hallgatók száma pedig 119 769 fő. Na, most már ne ragadjunk le annál, hogy a 119 769 tandíjas és a 161 676 államilag támogatott hallgató együttesen nem 245 ezer főt ad ki, hanem 281 445 főt. Kérem, ezt próbálják a dokumentumban kijavítani! És végezetül, ha megnézzük a 20102019 közötti hallgatói létszámot, akkor az világossá teszi a Fideszkormány nak a fejlett világtól elforduló felsőoktatáspolitikáját, amelynek nyomán a hallgatói létszám a regnálásuk alatt immáron 25 százalékot esett vissza. Ezt, kérem, minden nemzet elkönyvelheti drámai számnak és drámai aránynak, és nagyonnagyon félek, hogy a következő években még inkább vissza fogják vágni, tehát ki fogják vágni a felsőoktatásból, pontosabban be sem engedik jutni a magyar gyerekeket, a magyar fiatalokat, ami minden nemzetnek a kárára válna. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr és Képviselőtársaim! Akk or engedjék meg, hogy most áttérjek a közoktatásra, szintén a teljesség igénye nélkül. Egypár, olyan 910 pontban szedtem össze az általam legfontosabbnak tartottakat, de nyilván itt is napestig lehetne sorolni a problémákat. Tehát azzal kezdeném, hogy 201 8ban folytatódott - hogy is fogalmazzak önöknek - a „kész átverés show”, a kormány még a saját ígéretét is elcsalta, ugyanis nem adta oda azt az utolsó 5 százalékot sem a béremelésben, amely a több évre elhúzódó, úgymond 50 százalékos béremelés utolsó rés ze lett volna, mivel minőségi bérpótlékra egy fityinget sem szánt a költségvetésben. Úgy gondolta, hogy akkor a normál bért bérpótlékra átnevezi, és akkor az igazgatókra bízta, hogy ezt kinek adják oda, de ez nem épült be a bérbe. A pedagógusok legkorábban 2020ban remélhetnek bármifajta bérnövekményt a törvény alapján, miközben mára az az extrém helyzet jött létre, és ez is tragikus, hogy a garantált bérminimum, vagyis a szakmunkásminimálbér magasabb, mint a kezdő tanítók fizetése a bértábla alapján, ami, azt kell mondjam, szégyenteljes szintén. (14.10) Továbbá a kormány „előrelátó” gazdálkodása odavezetett például, hogy a 2018. évi pedagógusnapon a tankerületek túlnyomó többségében méltánytalan és megalázó módon emlékeztek meg a nemzet napszámosainak ál dozatos munkájáról; kérem szépen, egy doboz keksz, egy marcipánszív, egy szál kókadt tulipán, volt, ahol a tankerület egy emaillel szúrta ki a kollégák szemét. Jól mutatja ez a közoktatásban uralkodó anyagi állapotokat is. Megengedhetetlen, hogy azok az e lkötelezett, hivatástudattal rendelkező óvópedagógusok, tanítók és tanárok, akikre a nemzet jövőjének nevelését, oktatását bízzuk, legalább egy napon ne érezzék méltó keretek között az egész ország megbecsülését, miközben például egyébként, szeretném monda ni, hogy a kormánypropagandára szánt pénzkeretek egyre csak növekednek, növekednek, növekednek, és ki tudja, hol állnak meg. Továbbá szeretném azt is említeni, hogy az intézményeket ma már csak papíron tulajdonolják az önkormányzatok, ugye, nem csoda hát, ha az intézmények korszerűsítésének évek óta tartó elmaradása miatt - épületek, berendezések, technikai eszközök, egyebek - a gyerekeink sok helyen lepukkant, lepusztult körülmények között töltik idejük nagyobbik részét. Hiába javasoltuk mi a költségvetés idején, hogy méltányosabb összeget rakjanak az iskolák felújítására, egy méltányos és észszerű összeget, a kormány sem méltányos, de nem is észszerű döntést hozott. Tovább folytatva: az alapítványi és magániskolák száma, amelyek többsége az állam helyett l át el hiánypótló tevékenységet - ez vitán felül áll , az elégtelen támogatási keretek miatt tovább sorvadt,