Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
224 Összességében: a törvényjavaslat számunkra elfogadhatatlan, álláspontunk szerint az egész természetierőforrásgazdálkodás, a grártámogatás, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés, környezet- és természetvédelem mást és sokkal többet kíván, sürgős változásért kiált. Mindig azért mondjuk el ezeket a mondatokat, mert úgy gondoljuk, az ellenzéknek az is feladata, hogy a hiányosságokra meg próbálja felhívni a figyelmet, hiszen a kormánypártok elmondják azt, hogy mi a jó, mi pedig elmondjuk, hogy szerintünk mi a nem jó. Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Mellár Tamásnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Elnök Úr! Utolsónak hozzászólni elég nehéz, bár van előnye is, hiszen sok mindent elmondtak má r előttem, ugyanakkor pedig nagy a türelmetlenség, mert mindenki szeretne már elmenni ebédelni. Igyekszem ezért rövid lenni. Amikor a költségvetési zárszámadásról beszélünk, akkor nyilvánvalóan azt az egyszerű kérdést kell föltenni, hogy milyen esztendő is volt a 2018. év, hiszen ez az a kérdés, ami legjobban izgat mindannyiunkat, és amire vonatkozólag itt vannak most a megfelelő számok. Kormánypárti oldalról államtitkár úr és számvevőszéki elnök úr is arról beszélt, hogy ez egy jó esztendő volt, és kormány párti képviselőtársaim is ugyanezt erősítették meg. Elsősorban arra alapozták ebbéli véleményüket, hogy lám, milyen erőteljes gazdasági növekedés valósult meg a ’18. esztendőben, hiszen a tervezett 4,3 százalékkal szemben 5,1 százalékos GDPnövekedés volt ebben az esztendőben. Ez kétségkívül így van, bár majd később visszatérek még rá, hogy azért nem egészen van így, de most fogadjuk el első pillanatban, hogy ez így van. Mi lehet ezzel a gond vagy probléma? Tehát amikor az ellenzéki oldal a kételyeit fejezi ki, akkor biztos, hogy csak az ellenzéki magatartás beszél belőlük, vagy azért ennél valamivel több? Nos, ha beszámítjuk azt - és a Magyar Nemzeti Bank is ugyanezen az állásponton van , hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2018ban 2 és 3 százalék között volt, akkor ez azt jelenti, hogy ha ez a gazdaság 5 százalék fölötti teljesítményt produkált, akkor ez a gazdaság túlfűtött gazdaság. S ha ez egy túlfűtött gazdaság, akkor a túlfűtöttségből bizony komoly gondok és problémák adódnak. Hadd vi tatkozzam államtitkár úrral, aki azt mondta, hogy ez nem egy választási költségvetés volt, tehát nem egy klasszikus költségvetési ciklus volt, mert lámlám, az európai uniós pénzeket is kisebb mértékben használtuk föl ’18ban, mint ’17ben. Ez nem egészen így van, mert az uniós források effektív felhasználása 2018ban nagyobb volt, közel 5 százalék volt, míg 2017ben csak 4,3 százalék. Abban önnek igaza van, hogy a pénzforgalmi kifizetések valóban csökkentek és kisebbek voltak, de az effektív felhasználás s okkal inkább számít. A túlfűtött gazdaságból következik néhány komoly probléma. Az egyik az egyensúlyi problémák, a másik pedig a szerkezetistrukturális problémák. Az egyensúlyi problémákkal kapcsolatosan a legelső és legfontosabb dolog talán az, hogy bár a költségvetés nagyon dicséretesen teljesíti minden esztendőben a 3 százalékos maastrichti kritériumot, de ugyanakkor nem teljesítette, elmulasztotta teljesíteni 2018ban a középtávú strukturális egyensúly követelményét vagy hiány követelményét, és erre v onatkozólag az európai gazdasági bizottság többször is fölhívta a figyelmet, és követelte a kiigazítást, tehát azt, hogy legalább a GDP 1 százalékát elérő keresletvisszafogást, keresletcsökkentést hajtson végre a kormány. A magyar kormányzat azonban ezt n em fogadta el. Megtehette, hiszen nem vagyunk a monetáris unió tagja, ezért nem kötelező ránk nézve, de azért jó lett volna, ha elfogadta volna, mert nyilvánvalóan ez a túlfűtöttséget mutatja igen erőteljesen. Ez a túlfűtöttség természetesen megmutatkozik abban is, hogy jelentős mértékben csökkent a külkereskedelmi mérleg pozitívuma, hiszen - ahogy elhangzott itt - az export növekedési dinamikája
