Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
206 GDParányos államadósság, és az 80ról indult. Nem egészen tíz év alatt 10 százalékpontot sikerült ezen szorítani. Ezek jó tendenciák, és nyilvánvalóan ez folytatható is. De még az Alaptörvénynél maradva néhány gondolat erejéig, ha már szóba hoztam, az Alaptörvény kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást vár el a kormánytól. Azt is mondja az Alaptörvény, hogy közpénzekkel való gazdálkodás átlátható és nyilvános szerkezetben kell hogy történjen. Ezért előírja azt is, és ezeket a kérdéseket mind vizsgálni lehet és teszi az Állami Számvevőszék, hogy a költségvetési törvény és a zárszámadási törvény, tehát a költségvetés végrehajtási törvénye azonos szerke zetben készüljön, átlátható legyen, és észszerű részletességgel tartalmazza a bevételi és kiadási tételeket. Az ÁSZ ennek kapcsán nagyon sok megállapítást tesz, én csak a legfontosabbakat idézem, mert képviselőként ezeket kell mérlegelnünk. Az Állami Számv evőszék azt mondja a képviselők elé letett anyagában, hogy az adatok, amelyeket a zárszámadási törvény tartalmaz, megbízhatóak, a 2018as zárszámadás valósághű. Ezt az állítást fogalmazza meg a Számvevőszék. Azt is mondja, hogy a Pénzügyminisztérium az áll amháztartási törvény szabályait maximálisan betartva, megfelelő szerkezetben, megfelelő tartalomban készítette el ezt a törvényt, hozzáteszem, megfelelő időben, és így tudjuk most tárgyalni ezt a tervezetet. (10.50) Azt is megállapítja az Állami Számvevő szék, hogy a költségvetési intézményrendszer, tehát a teljes intézményrendszer a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét biztosította. Ezek mind alaptörvényi, tehát alkotmányos elvárások. Ezek formai megközelítések voltak, de nyilvánvalóan nagyon f ontosak. Ha a tartalmi kérdésekre térünk rá, itt tudunk már érdemben vitázni, ez ad nekem lehetőséget arra, hogy visszatekintsek a problémás időszakra, és 2018at annak fényében értékeljük, hogy honnan indultunk és hová jutottunk. És ha ezt vizsgáljuk, akk or megállapíthatjuk, hogy minden probléma ellenére, amit esetleg önök jogosan felvetnek egyegy részletkérdés kapcsán, a 2018as költségvetési év a legjobb költségvetési év 2010hez képest. A makroszámok ezt igazolják. Ez azért tudott megvalósulni 2018ra, mert 2010 óta a kormányfő gondolkodása a költségvetésről és a gazdaságpolitikáról változatlan volt. 2018ban is a hiányt alacsonyan akarta tartani a kormány, és tartotta is. Fontos volt számára, hogy csökkenjen az államadósság - az Alaptörvényre visszauta lva persze ez alaptörvényi elvárás is , növekedjen a versenyképesség, bővüljön a foglalkoztatás, és az ország növekedési potenciálja erősödjön. A hiány kapcsán megállapíthatjuk, hogy 2018ban 2,4 százalékra volt tervezve a hiány, és 2,3 százalékra teljesü lt. Ha visszatekintek mindig oda, ahonnan indultunk, emlékezzünk arra, egy dolog, hogy a szocialista kormány milyen hiánycélokat tervezett bele a költségvetésbe, a valóság mindig teljesen más volt, mert a hiány rendszeresen elszállt. Persze, az nem magától száll el, hanem hagyták, hogy ezek a folyamatok így alakuljanak, és ennek eredménye volt az államadósság drasztikus megugrása az első Orbánkormányhoz képest. Én eredménynek tekintem, hogy 2018ban már arról adhatott számot ez a zárszámadási törvény, hogy GDParányosan 70,2 százalékra sikerült mérsékelni a valamikor jóval nagyobb államadósságot. Biztos vagyok benne, hogy az utóbbi évek költségvetési gazdálkodásában, gazdaságpolitikai gondolkodásában egy nagyon fontos momentum volt a 2016 végén elfogadott m egállapodás a kormány és a gazdaság különböző szereplői között. Álmodni nem mertünk korábban arról, hogy erre egyszer valaha képesek leszünk. Most több évre előre sikerült megállapodni a gazdasági szereplőkkel. Ez kiszámítható környezetet jelent a gazdaság szereplői számára, és az eredmények tetten érhetők a mindenkori költségvetésekben és a mindenkori zárszámadásokban. Ennek a megállapodásnak az eredménye az, hogy növekednek a bérek, nyilvánvalóan a munkáltatók döntései folytán, hisz ők biztosan számíthatn ak arra, hogy ennek megfelelően a kormány csökkenti az ő adóterheiket. Ez ennek a megállapodásnak a lényege. Ennek eredménye az, hogy mivel a gazdaság szereplői számára van egy kiszámítható gazdaságpolitikai környezet,
