Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
207 növekedik az ő beruházási hajlandóság uk - a 2018as növekedési számokban ez nagyon visszaköszön , és a kormányzat céljainak megfelelően nőtt és nő a foglalkoztatottság. Nyilvánvalóan a megállapodásnak is köszönhetően az átlagbérek 10 százalékkal tudtak nőni, ami hihetetlenül szép eredmény, b ár lehetne hasonlókat is teljesíteni az elkövetkezendő években. Nehéz lesz, sőt, nem lehet ezt tartósan teljesíteni, de azt gondolom, hogy ez a 10 százalékos növekedés egy említésre méltó, szép eredmény. Összességében azt mondhatom, hogy 2018 végén már a h atodik olyan negyedévet éltük meg, amikor 4 százalék fölött volt a gazdaság növekedési üteme. Az EUn belül a 2018as év a harmadik legnagyobb ütemű növekedést hozta, erre büszkék lehetünk. Z. Kárpát Dániel sem vitatta, államtitkár úr pedig hosszasan ecset elte is, hogy ez a növekedés most már egy sokkal egészségesebb gazdasági szerkezet növekedése, tehát több szektor közös teljesítményének eredménye ez a növekedési ütem. Az nagyon fontos, hogy 2018 egy olyan költségvetési év volt, amikor a növekedésünket a külső tényezők kevésbé ösztönözték, sőt fékezték, már negatív folyamatok voltak a nemzetközi gazdaságban, ezt a növekedést mégis produkálni tudtuk. Tervezetszinten 4,3 százalékra terveztük a növekedést, és ezt 5,1 százalékra sikerült teljesíteni. Lehet, ho gy vitatható, hogy miért pont GDPszámokról beszélünk. Azért beszélünk erről, mert a világ GDPszámokban méri az országok teljesítményét, és ha csak ezt a számot mondom, akkor nem kérdés az, amit államtitkár úr mondott, és én csak ráerősítettem, hogy ez, h a úgy tetszik, az eddigi legsikeresebb költségvetési évünk, és annak a zárszámadása. Az ország belső tényezői is jócskán hozzájárulnak ehhez a növekedéshez. Jól jellemzi ezt, hogy a háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal tudott növekedni 2018ban. S a más ik nagyon fontos dolog: megint visszaköszön az, amit mondtam a hatéves megállapodásaink kapcsán. Kiszámítható gazdasági környezet, a nemzetgazdasági beruházások 17,1 százalékkal nőnek a tervezett 12,9 százalék helyett. Tehát egy jelentős növekedési, beruhá zási többletről beszélhetünk. Sok minden belejátszik ebbe, nyilvánvalóan az uniós források ügyes felhasználása is. Eltökélt célunk volt, hogy ezeknek a pénzeknek jó részét a gazdaságnak biztosítjuk. Utalok itt egy tényező re, az otthonteremtési programra, ami jócskán befolyásolta a nemzetgazdasági beruházásokat, de a vállalkozások saját kapacitásnövekedése is; tehát amikor a vállalat azt mondja, hogy van jövőm ezen a magyar piacon, akarok beruházni, akarok növekedni, mert a kormány gazdaságpolitikája is megágyaz ennek. S persze - előbb a jobbikos képviselő úr bírálta ezt - nyilvánvalóan olyan tényezők is belejátszanak ebbe, hogy Európa legalacsonyabb társasági jövedelemadóját fizettetjük az itt megtelepedő vállalkozókkal. Ez is egy olyan tényező, ami ösztönzi a beruházásokat. Az export 2018ban 4,3 százalékkal nőtt, az import 6,8 százalékkal. Még mindig elmondhatjuk azt, hogy a külkereskedelmi mérleg 2018ban is többletet mutatott, bár csökkenő többletet, mint korábban. Ezekb ől a megjegyzésekből is értünk, hogy ez egy csökkenő többlet, de továbbra is többlet. A foglalkoztatottak a társadalompolitikai gondolkodásunk homlokterében mindig ott vannak. Az Orbánkormány 2010ben indulva egy világos társadalomképpel rendelkezett, és nemcsak cselekvő kormány akart lenni, hanem a valóságban is cselekvő kormányként mutatta meg magát. Ez nagyon jól megmutatja magát mindig abban, hogy milyen foglalkoztatási mutatókat örököltünk 2010ben, és hova jutottuk el mára. Csak 2018ban 1,1 százalék kal nőtt a foglalkoztatottak száma, ráadásul úgy, hogy a versenyszférában 2 százalék a növekedés, a közszférában pedig 0,3 százalékos a csökkenés. Elsősorban a közfoglalkoztatottak száma csökken. Tehát működik az a gazdaságpolitikai gondolkodás, hogy átmen etileg, amíg a családok bajban vannak, ameddig nagyon nagy a munkanélküliség, addig mankót adunk azoknak a szegény sorsú egyéneknek, akik korábban évtizedeken keresztül nem jutottak munkához, egy munkaalapú társadalomban őket is valamilyen módon foglalkozt atjuk. A közfoglalkoztatás nem a világ