Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
194 A 2018. évi költségvetés végrehajtásához kedvezőek voltak - ahogy említettem - a makrogazdasági körülmények. A gazdasági növekedés összetevői pozitív irányba változtak ’17hez képest. Továbbra is élénk v olt a háztartások fogyasztási kereslete, magas volt a beruházási hajlandóság, illetve kitartott az export, ezen belül is főképp a szolgáltatások bővülő tendenciája. A makrogazdasági fejlődést jelző indikátorok között továbbra is emelkedett a bruttó átlagke reset, a nettó átlagkereset is, a háztartások megtakarítása, valamint pénzügyi eszközeinek az állománya, valamint a hitelpiaci mutatók is a konjunktúra jeleit mutatták. Ezek együttesen hozzájárultak az uniós átlaghoz képest gyorsabb gazdasági fejlődéshez. A gazdasági növekedés erősödését különböző keresletélénkítő kormányzati intézkedések is támogatták. Ezek közé tartoztak a foglalkoztatottság növelését, az adórendszer egyszerűsítését, valamint a lakástámogatások bővítését és a beruházások élénkítését szolg áló kormányzati intézkedések. Ennek van egy kedvező társadalmi hatása is, hiszen ebben az évben is a szegénység mértékét és arányát is csökkentette a magyar társadalomban ez a gazdaságpolitikai környezet. Amint arra már kitértem, a 2018as gazdasági növeke dés kedvezően hatott a költségvetési folyamatokra. A bevételi oldalon a GDP bővülése hozzájárult a költségvetés adó, járulék- és egyéb bevételeinek növekedéséhez, ezek tervezettet meghaladó teljesüléséhez. Emellett a törvényi előirányzatnál nagyobb összeg ben teljesültek az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is. A bevételek növekedéséhez hozzájárultak továbbá a gazdaság fehérítése érdekében tett intézkedések, amelyek közé tartozott az online számlázási rendszer bevezetése mint új elem, az adóhatóság á ltal készített adóbevallások körének további kiterjesztése, a vállalkozások egyszerűsített adózási lehetőségeinek további bővítése, valamint a járulékcsökkentő intézkedések folytatása, a bérterhek a foglalkoztatási oldalon. A 2018. évben a centralizációs é s újraelosztási arány csökkenése tovább folytatódott. A 2015ben még 48,5 százalékos centralizációs arány 2018ra 44,3 százalékra csökkent. Mindez azt mutatja, hogy az államháztartás egyre kisebb mértékben von el pénzügyi forrásokat a gazdasági szereplőktő l, amellett, hogy fennmaradt az állam aktív gazdaságpolitikaformáló szerepe is. A vállalkozások és a háztartások e forrásokat saját céljaikra használták fel, ami közvetetten hozzájárult szintén a gazdasági növekedéshez. Mindezt a 2018as makrogazdasági mu tatószámok kedvező alakulása is visszaigazolja. A foglalkoztatási helyzet és a centralizációs és újraelosztási arány csökkenése tekintetében szeretnék rávilágítani egy összefüggésre. 2018ban tovább folytatódott a munkaerőpiaci mutatók javulása. A vállalko zások munkaerő iránti élénk kereslete és a korábban bemutatott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatási helyzet folyamatosan kedvezőbbé vált az elmúlt években, és ennek a kedvezősége valójában a munkavállalói oldalon jelent meg, hiszen sz ámukra egy mozgástér nyílt meg a munkakörülmények, illetve a munkabéralku tekintetében, és a fehéredő munkabérek alkujának tekintetében is. Ezzel párhuzamosan csökkenő tendenciát követett a munkanélküliségi ráta továbbra is. A gazdaságilag aktív népesség s záma - ahogy elhangzott - 2018ban 28 500 fővel növekedett a ’17. évi 4 millió 613 ezer főről. Az aktivitási ráta értéke ’18ban 0,7 százalékponttal volt magasabb az előző évihez képest. A foglalkoztatottsági mutatók és a munkanélküliségirátamutatók alaku lását hosszabb időtávban elemezve e mutatók folyamatosan javuló tendenciát követnek, azonban a pozitív elmozdulás nagyságrendje egyre kisebb. Mindez azt fejezi ki, hogy egyre nehezebb javulást elérni a meglévő munkaerőpiaci tartalék mozgósítása révén. Éppe n ezért van nagy jelentősége a 2018ban megkezdett állami bürokráciacsökkentést célzó programoknak, amelyek nemcsak csökkentik az állam méretét és ezáltal növelik annak hatékonyságát, hanem munkaerőt szabadítanak fel a versenyszektor számára egy olyan idős zakban, amikor a munkaerőhiány egyes szektorokban már komoly növekedési problémát, akadályt jelent.
