Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
195 A pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából - hasonlóan 2017hez - meghatározó tényezőt jelentett az uniós források felhasználása. Az uniós támogatások fel használása érdekében a központi költségvetésnek a tervezetthez képest 36,5 milliárd forinttal nagyobb összeget, 476,7 milliárd forint forrást kellett biztosítania. Ebben szerepet játszott az uniós támogatásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezettn él alacsonyabb értékű, valamint az uniós támogatások utólagos megtérülésének tervezettnél nagyobb összegű teljesítése. Az uniós támogatásokkal kapcsolatos bevételek együttesen a törvényi előirányzat 71,1 százalékában, 1415,8 milliárd forint teljesültek. En nek jellemző indoka, hogy az előlegtípusú finanszírozás volt többségben, ezáltal a kiadások Európai Bizottság általi megtérítése csak részben történt meg 2018ban, ráadásul java része az utolsó hónapra esett, ami az egész évnek egy bizonytalan kockázati té nyezőt hozott az elemzők és a hitelminősítők szemszögéből is. A következő években teljesítendő megtérítés azonban növeli majd az uniós támogatások bevételeit. Az uniós támogatások utólagos megtérüléséből a tervezettnél 213,4 milliárd forinttal több, együtt esen 276,6 milliárd forint bevétel származott, amely az uniós támogatásokhoz szükséges források értékét csökkentette, hozzájárulva a központi költségvetés finanszírozási terhének és kockázatának mérséklődéséhez. Ezen a ponton ki kell emelni, hogy a 201420 20 közötti európai uniós támogatási ciklusban az európai uniós támogatások kifizetésének felgyorsítása, illetve a kormányzat által hazai forrásokból való megelőlegezése olyan anticiklikus eszköz, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az intézkedésnek köszönhetően ’17ben, ’18ban és ’19ben, egy gazdasági konjunktúra időszakában juthat fejlesztési forrásokhoz a magyar reálszféra, a vállalkozások, amelyek felhasználása a következő évek gazdasági növekedését tudja majd támogatni. Mindez versenyelőnyt je lentett regionális szinten, illetve kiegyenlítette az európai uniós támogatási politika megtapasztalt korábbi ciklikusságát, a forráshoz jutás hullámzását. Az eddig a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatások Európai Bizottság által tört énő kiegyenlítése alapján a következő években jelentős bevétel áll majd rendelkezésre, amely egyféle tartalékká tud majd válni a költségvetési gondolkodást tekintve: gyorsított adósságrendezés, további kiadások vállalása, a hiány csökkentése. Ez egy szabad mozgástér lesz, esetleges rosszra forduló gazdasági körülmények anticiklikus forrásaként is meg tud jelenni. Ez nyilván egy nagyon komoly eredmény, a következő években meglátjuk majd, hogy milyen hatékonysággal tudja kihasználni a magyar gazdaságpolitika. Mindez egyfajta biztonsági tartalékot, puffert jelent a központi költségvetés számára összességében. Az államadósság finanszírozásában a belső, ezen belül is a lakossági megtakarítások előtérbe helyezése, ezáltal pedig a külső sérülékenység csökkenése hoz zájárult a kiszámíthatóbb gazdasági környezet kialakulásához. Az európai uniós támogatások egyrészt hatást gyakoroltak a központi költségvetés likviditási helyzetére, másrészt az e támogatásból megvalósuló beruházások a jövőben alapul szolgálnak majd a GDP további növekedéséhez, valamint hozzájárulnak a központi költségvetés bevételi kapacitásának növekedéséhez. (10.00) Az elmúlt években a költségvetési maradványok értéke növekedett. A maradványokra vonatkozó szabályozás ’18. évi változásának hatásait - a maradványok nagyságrendje miatt - azonban szükséges majd nyomon követni és értékelni az államháztartás gazdálkodása és a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából. A beruházásokról szólva újfent szeretném ráirányítani a figyelmet az állami és önkormányza ti beruházások megfelelő előkészítésére. Meggyőződésem, hogy konjunktúra idején az állam akkor jár el helyesen, ha fékezi, bizonyos értelemben visszafogja a saját beruházási tevékenységét, ezáltal nem szűkíti az egyébként is korlátos építőipari és egyéb mu nkaerőforráskapacitásokat, illetve a gazdasági növekedés lassulása esetén, egy recesszív időszakban a megfelelően előkészített, precízen megtervezett állami beruházások beindításával pedig dinamizálni, fűteni tudja a belső gazdasági folyamatokat. Úgy véle m, ez az anticiklikus állami beruházási stratégia - hasonlóan az európai uniós
