Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 2. hétfő - 99. szám - Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1924 ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Aradszki képviselő úr minden bejelentkezési módon bejelentkezett, ez három: két percre, de azt nem teheti; ügyrendben, de az nincsen miért; így aztán normál fölszólalásnak értékelem a jelentkezését (Derültség.) , és ezt meg megteheti, parancsoljon! DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a megértését, elnök úr. Azon mesterkedtem, hogy visszavonjam a hozzászólásomat. (Derültség.) De lassan kilenc éve vagyok képviselő, úgy látszik, még nem sikerült elsajátítanom ennek a készüléknek a rendjét, de ha már normálban megkapom a szót, azt megköszönöm. ELNÖK: Parancsoljon! DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) : Csak annyit szerettem volna mondani, h ogy Hajdu képviselő úr sirámait azért figyelmesen végighallgattam, és szerencsére a feleségem tett be egy tiszta zsebkendőt, de azért férfiként nem vettem elő, hogy könnyeimet is hullassam azért, amiket elmondott. Nem kellett október 13a, hogy erre példát találjunk, hogy az önkormányzatokat bizonyos úgymond terhekkel lássa el az adott politika, az adott parlamenti döntés. Én emlékszem arra, akkor voltam kezdő önkormányzati képviselő, amikor egyszer csak elfogyott az állam pénze az 50 százalékos pedagógus- meg egyéb béremelésekre, közszolgák béremelésével kapcsolatban 2002 után, és 20052006 táján egyszerűen azt mondta az akkori kormányzat, amelynek, gondolom, ismeri a tagjait, hogy tessék, önkormányzatok, holnaptól vagy holnaputántól kezdve finanszírozzátok ti a béremelés költségeit - és semmilyen forrást nem adtak ehhez annak idején hozzá. Nem volt 2019. október 13., hanem egyszerűen egy felelőtlen költségvetési politikának köszönhetően ilyen gyakorlatot követtek el. A másik az, hogy azok a települések, ame lyek úgymond igénybe veszik a fővárosi közösségi közlekedés eszközeit a polgáraiknak a fővárosba való bejutáshoz, ez teljesen így van, hogy ezek a települések jó része, az én választókerületemben minden ilyen település igenis megfizette ennek az ellenérték ét a főváros számára. Arról tehát nincs szó, hogy a főváros ajándékot adna az agglomerációs településeknek, hanem megfelelő üzleti alkut köt vele, és vagy a BKVn keresztül, de megfizeti ennek a közösségi közlekedésnek az árát az adott település. A másik, amit nagyon fontosnak tartok elmondani, hogy megterheli a fővárost a vidéki agglomerációból bemenő állampolgárok száma, az utakat meg egyebeket. De kérem tisztelettel, Érdről körülbelül naponta 20 ezer ember megy be a fővárosba, semmi másért, dolgozni. Ha meg dolgozik, akkor mit csinál? A fővárosnak termeli az időparűzésiadóbevételt. Ebből az iparűzésiadóbevételből, amit az Érden lakók teremtenek elő, egy fillért sem kap vissza Érd városa. Nem azt mondom, hogy ez változzon meg, csak mielőtt nagyon sajnáln ánk a fővárosnak ezt a nehéz helyzetét, azért vegyük számba a tényeket! Tehát abból a szempontból, ha minden elemét megvizsgáljuk a viszonyrendszereknek, akkor azt kell mondanom, hogy a Hajdu képviselő úr által elmondottaknak biztos van valóságtartalma, de a méltányosság és az igazságosság próbáját nem vagy alig állja ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és elnézést kérek mindenkitől, hogy ismét szót kértem, de szeretnék válaszolni vagy reagálni Aradszki képviselő úr felszólalására. Itt nemcsak a fővárosról, a vidéki városokról is szó van, és én is mondok egy példát. Pécs most körülbelül 145 ezres város, de ha szűken vesszük, akkor is egy 1 70175 ezres agglomerációnak a
