Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1658 kormánytól, ha a társadalmat a versenyképesség címe mell ett nem a magánalapítványoknak az adóoptimalizálási jogszabályába vezette volna be. A másik összefüggés pedig: állandóan mondjuk, hogy a társasági adó 9 százaléka tulajdonképpen semmi mást nem szolgál, mint a nagyvállalatok támogatását. Én ezt a kérdést sz eretném szembeállítani a még mindig 27 százalékos áfával. Nagyon kedvesen mondta Ovádi Péter képviselőtársam, hogy amikor a szocialisták adót akartak csökkenteni, akkor mindig több lett a teher. Hát, azért ők 25 százalék fölé soha nem vitték az áfát, és ne m volt nagy dolog ’90ben (sic!) azt az iszonyatos költségvetési hiányt, illetőleg a gazdasági válság utáni pénzügyi viszonyokat vagy a makrogazdasági és költségvetési viszonyokat helyre rakni a magánnyugdíjvagyon lenyúlásával, illetőleg a 27 százalékos áf a bevezetésével. Az lett volna a csoda, ha nem javulnak a mutatók. Ezzel kapcsolatban számokat mutatok, pont azért, hogy körülbelül értsük. Ha egy már családi adókedvezményt igénybe venni nem tudó dolgozónak bruttó 200 ezer forint a jövedelme, akkor abból az adóival, járulékaival és a vásárlása eredményeként generált adókkal, járulékokkal és illetékekkel 100 ezer forintot ad minden hónapban a költségvetésnek. 200 ezer bruttóból 100 ezret ad. Iszonyatos! Ha nem csinál mást, csak megnézi egy nagyvállalat bevé telét, és azt, hogy a legvégén tőle mennyi… - jaj, megjött Nacsa Lőrinc képviselőtársam, halleluja, halleluja!, most már legalább lesz reakció, hogy adót akarok emelni , tehát az a lényeg, hogy ha semmi mást nem teszünk, csak megnézzük egy nagyvállalat be vételét és az összes terhére jelentkező mindenféle adót és járulékot, biztos, hogy nem egy 50 százalékos eredmény jön ki. Azt azért látni kell, hogy a társadalom óriási nagy létszáma és a gazdasági élet jelentősen szűkebb emberlétszáma megítélése adózási s zempontból Magyarországon olyan óriási törés, amit nem lehet tovább a kormánynak sem vinnihúzni. Most még lehet, hogy van egy nagyon szép számú gazdasági emelkedési szám, és ez úgy elfed minden alatta fekvő problémát, de ha egyszer elkezd esetleg csökkenn i, és megjelenik újra akár a munkanélküliségi mutatók romlása, akár megjelenik az, hogy már az az olcsó munkaerő, amit behoztak tízezerszámra, nem fog olyan olcsó pénzért dolgozni, na, akkor meg fogjuk nézni, hogy mi lesz ennek a következménye. Nemrég, pár órával ezelőtt tárgyaltuk Vietnam beruházásvédelmi egyezményét az Európai Unióval, és akkor elég sok adat elhangzott a felszólalók részéről, köztük részemről is. Akkor egy nagyon fontos tényadat hangzott el, hogy míg 1990ben a vietnami társadalom 70 száz aléka mélyszegénységben élt, 2018ra ez már csak 10 százalék az iszonyatos gazdasági fejlődés eredményeként. Magyarországon a ’90es 13 százalék először megnőtt, aztán még csak 15 százalékra ment vissza. Nézzük meg tehát, hogy nálunk romlott a szegénységi mutató. Tízezer nyugati vállalat telepedett meg a hatvanas évektől Vietnamban, amelyek ezt az óriási gazdasági teljesítményt generálják, de képzeljék el, hogy 10 százalékos az áfa, az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékos, a luxustermékek áfája - most V ietnamról beszélek - elmehet 70 százalékig, és ami a legfontosabb, a társasági adó 20 százalék. Tehát nem igaz az a törvényszerűség, hogy ha a társasági adót levisszük ilyen alacsony szintre, akkor az bármifajta GDPemelkedést, termelékenységnövekedést, ve rsenyképességnövekedést generál. Az előbb Mellár tanár úr számtalan országot hozott ide, de ő régebbi, civilizált, régóta erős gazdaságú országokat hozott ide, én meg most idehoztam az új XXI. századi kistigrist mint példát. Ezzel csak azt akarom mondani, és kérem a kormány képviselőit, hogy kezdjenek el az unortodox gondolkodásból esetlegesen az ortodox gondolkodás felé visszamenni, s igenis gyűjtsék be azokat a nemzetközi tapasztalatokat, akár nyugatról, akár keletről, ami bizony erről fogja meggyőzni ön öket. S el kell kezdeni nálunk is a multikkal tárgyalni, mert nem fogják tudni ezt a társadalomtorzító, a társadalom szétszakadását erősítő viszonyrendszert fönntartani a 9 százalékos társasági adóval és a 27 százalékos áfával. Ez a kettő nagyonnagyon seg ít a társadalom polarizációját nemhogy fenntartani, hanem mélyíteni. Én azt gondolom, hogy el kellene kezdeni egy koherens, komplett adórendszerátalakítási elképzelést kialakítani, ami összvolumenében nem növeli az adót. Egyes szegmensekben igen, mert nek ik többet kell fizetni, mert magasabb a
