Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1648 különbséget mutat, ami rendszerszintű problémákra világít r á. Konkrét kérdésem van tehát: tervezike azt, hogy a közteherviselés irányába mozdítják el ezt a rendszert? Én nem adóemelésre biztatom önöket, de legalább az egyoldalú és indokolatlanul odaadott kedvezménytömeg mikéntjét, hogyanját gondolják át, hogy vane értelme ezeket a multicégeket az adókedvezményeken túl további kérdésekben is kedvezményezni. Mint említettem, hogy a kisvállalati adó kulcsának mérséklését egyáltalán nem vitatom, támogatom. Azt is látjuk, hogy ez nagyjából 5 milliárd forintot jelenthe t a piaci becslések szerint, tehát a magyar vállalkozások nem ettől lesznek feltőkésítve, nem ettől fogják meghódítani a világpiacot vagy akár a régió piacait, de azt is látjuk, hogy ebben a javaslatcsomagban rengeteg nagyon messzire nyúló javaslat találta tik. Az, hogy egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék, önmagában maximum szerencsétlen, mert korábban, amíg a nyugdíjjárulékot nyugdíjjáruléknak hívták, és nagyjából triviálisnak vettük, hogy arra fogja fordítani a mindenkori költségvetést megszavazó többség, amire azt eredetileg szánták, talán ezen ellátórendszer biztosított mivolta egy kicsit erősebb alapon nyugodott, mint most. Azt is látjuk, államtitkár úr, hogy a nyugdíjrendszernek egykét éve van addig a pontig, amíg a költségvetésnek direkte vagy közvetett módon, de bele kell szállnia ebbe. Demográfiai okokból és elkerülhetetlen okokból rövidesen eljutunk oda, hogy ezt a nyugdíjrendszert még akkor is ki kell pótolni száz, illetve ezermilliár dokkal, ha ez a kormány szándékának megfelelően tovább emeli a nyugdíjkorhatárt vagy akár hozzányúl a frissnyugdíjasok illetményének a számítási módszertanához. Lengyelországban, máshol pontosan azzal próbálkoznak, hogy nem a korábbi nyugdíjösszegeket nyir bálják meg, hanem az újonnan nyugdíjba vonulók számítási módszertanának megváltoztatásával lényegében csökkentik a most nyugdíjba vonulók járulékait, juttatásait, és a korhatárral való trükközés szintén tetten érhető. Itt tehát arra kell választ adnia a ko rmánynak, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága tekintetében milyen közép, illetve hosszú távú kilátásai vannak. Én nem tartok a nyugdíjrendszer azonnali összeomlásától semmilyen körülmények között sem, csak hát oda juthatunk, hogy olyan alacsonyak lesz nek a nyugdíjak vagy olyan magas a korhatár, hogy egy tipikus élethelyzetben lévő magyar férfiember számára már nem lesz perspektíva az élete végén a nyugodt nyugdíjas évekre való tervezés vagy az azzal való számolás, hiszen a statisztikák szerint mindössz e 45 olyan évre számíthat, amit relatíve egészségben tölt el nyugdíjasként, a további évek vagy a betegségről szólnak, vagy már nem erről a földi létről, sajnálatos módon. Ez is megérne egy külön vitát, hozzáteszem. Azt is látjuk ugyanakkor, hogy a dolgoz ó nyugdíjasok tekintetében itt azért fontos változtatást kíván eszközölni ez a javaslat. A minden dolgozó nyugdíjast megillető járulékmentesség tekintetében nagyjából egy 20 milliárd forintosra tervezett korrekció mutatható ki, és azt is látjuk, hogy a gye rmekek után járó családi adókedvezmény tekintetében nagyon sokszor hivatkozik a kormány arra, hogy bizony demográfiai célokat is szolgál, és azt látom, hogy sem ebből a csomagból, sem annak az említett csomagnak a többi eleméből nem derül ki, hogy milyen m ódon érné el mindezt a kormányzat, s azt látjuk, hogy összességében, amelyekről beszélni szoktak, tehát családtámogatás, a versenyképesebb Magyarországért történő gazdasági beavatkozások, családi adókedvezmények rendszere - ezek a hivatkozások, amelyeket m ost idézek , összességében nem tudták elérni a kívánt célt. Képviselőtársaimhoz fordulok: igen, nemcsak erről a javaslatról fogok beszélni, mert rendszerben próbálom azt a rendszerkritikát megfogalmazni, amivel szerintem a kormány adós. A legfontosabb az lenne, hogy ezek a demográfiai célok legalább minimális szinten megjelenjenek a mutatószámokban. Most ott tartunk, hogy az összes releváns demográfiai mutató zuhan, esik, csökken, és én nem az élve születések számát fogom számonkérni önökön - ez nem lenne korrekt és nem lenne szakmai , de mondjuk, a termékenységi arányszám újból történő csökkenését már
