Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):
625 mindent tegyünk meg ennek érdekében, minél több m agasan kvalifikált szakembert képezzünk az oktatás számára. Összefoglalva: ez a szabályozás, ez a módosító csomag a speciális nevelési igényű gyerekek szempontjából nem nagyon befolyásolja, marad a szakértői bizottság kompetenciája, marad a hatáskör, az ed digi eljárásrend. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Szabó Szabolcs képviselő úrnak. (14.20) SZABÓ SZABOLCS (független) : Köszönöm a szót. Még mielőtt rátérnék arra, amit összeírtam magamnak , megosztanám önökkel, hogy egy picit csodálkoztam a vitát hallgatva; bár, ugye, érdemi vita eddig azért nem alakult ki, remélem, majd lesz. Először államtitkár úr mondta, úgy indította az egészet az expozéjában, hogy nem is annyira különleges, meg valószí nűleg sok érdeklődést nem is fog kiváltani. Valószínűleg rosszul dolgoznak azok a kollégái, akik összerakják a sajtószemlét, mert egyébként önmagában csak egy sajtószemléből valószínűleg már lehetett volna érzékelni, hogy azért ez a törvénymódosítás, ha ne m is hívott százezreket az utcára, de a szakmán belül érzékelhető módon kisebb felzúdulást eredményezett. Másrészt azon is csodálkoztam, amikor rektor úr, bocsánat, államtitkár úr azt mondta, hogy önöknek adott igazat - mármint nyilván az elődeinek, mert n em ön volt akkor az államtitkár - az Alkotmánybíróság. Én azért ezen egy picit csodálkoznék, mert ez egy leegyszerűsítése vagy leegyszerűsített értelmezése, és akkor finoman fogalmaztam, az Alkotmánybíróság döntésének. Mert az kétségtelen, hogy az Alkotmán ybíróság azt mondta, hogy önmagában - itt a Taigetosztörvényről van szó, aki a teremben ül, gondolom, mindenki tudja - az, hogy egy felmentést vagy mentességet megvon a törvényhozó, nem alkotmányellenes. Viszont azt is hozzátette az Alkotmánybíróság, hogy az eljárásmódja ennek a kedvezménymegvonásnak, illetve az, hogy nem gondoskodtak arról, hogy a gyerekek egyedi, speciális helyzetére megoldást adó választ tudjanak adni, az nincs rendben. Ezért született meg ez a bizonyos június 30ai határidő, amit itt t öbben említettek, hogy nyilván azért van most itt ez a törvénymódosítás, mert az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy június 30áig legyenek szívesek ezt rendezni. Mondjuk, az összes többi részére nem mondta az Alkotmánybíróság, azt maguk tették hozzá, de ez egy másik kérdés. Szóval, ez azért, hogy önöknek adott igazat az Alkotmánybíróság, nem teljesen igaz. Bizonyos értelemben ezt mondta az Alkotmánybíróság, bizonyos értelemben meg feladatokat szabott, mert azt mondta, hogy rosszul csinálták, és nem jó a törv ény. Ez a pontos értelmezése az Alkotmánybíróság döntésének. Harmadrészt meg azon csodálkoztam, amit Pósán László mondott. Valamennyire ismerem a köznevelési törvényt, meg ismerem ezt a módosítást. Azt mondta Pósán László, hogy ez csak egy ilyen adminisztr atív egyszerűsítés az igazgatóválasztásnál, hogy ki hogy s mint véleményezhet. Például a köznevelési törvényből alapból kikerül a 70. § (2) j) pontja, hogy a nevelőtestület véleményezi az igazgatóválasztást. Aláírom, hogy ha csak ez kerülne ki, akkor igaza is lehetne Pósán Lászlónak, csak éppen a 68. § (1) bekezdése is módul. Ott van egy félmondat, ami kikerül. Ez a félmondat - igazgatóválasztásról van szó - úgy szól, hogy az igazgatóválasztás kapcsán „az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személ yek és a fenntartó véleményének kikérésével” valósul meg az igazgató kinevezése. Tehát kikerül a törvényből az, hogy a törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek, fenntartó véleményt mondanak. Ez - paing! - így kikerül a törvényből, nem marad, a ki véleményezzen. Sem az iskolaszék, sem az iskolatanács, sem a szülői munkaközösség és a többi esetében a most érvényben lévő törvényben én nem találok olyat, ami taxatíve fölsorolja, hogy az igazgatóválasztásnál véleményt mond. Tehát ilyen értelemben ez nem egy adminisztratív módosítás.
