Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
605 Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatná m, ahol Ander képviselőtársam befejezte. Nemhogy megnyugtatni nem fognak bennünket, a szakmát, a civileket, a szülőket (Karját széttárva:) politikusokat, hanem konkrétan úgy fogják lenyomni az országnak, a szülőknek, a gyerekeknek és a szakmának, a pedagóg usoknak is a torkán, mint ahogy minden mást a nemzeti együttműködés rendszerében, amibe lassan belefulladunk, és lassan belefullad az egész oktatási rendszer is. Nem fogjuk tudni támogatni. Azért nem fogjuk tudni, mert lényegében folytatódik az a rossz irá ny, amit önök az elmúlt években elkezdtek. Toldozgatjákfoldozgatják ezt az egész rendszert, de továbbgörgetik azokat a hibákat - államosítás, központosítás, ideológiai túlfűtöttség , továbbra sem fogja szegény gyerekeket az iskolában bent tartani. Minden lehetőség megvan most is, a módosítás ellenére, hogy kitakarítsák a rossz családi körülmények között született gyerekeket. Százezer olyan, százezer olyan gyerek esett ki a magyar közoktatásból 2011 óta, akik nemcsak hogy szakmai, hanem általános iskolai v égzettség nélkül pottyantak ki a magyar közoktatásból. Hogy lesznek ezekből polgárok, adófizetők, nyugdíjjárulékfizetők, egészségügyijárulékfizetők?! Egyáltalán a polgár szó önöknek mond még valamit, vagy most már csak üres lózung, amiben még sokan együt t hittünk egyébként, jobb- és baloldali demokraták. Tovább korlátozzák az iskoláknak, a pedagógusoknak, az intézményvezetőknek az autonómiáját, senkivel sem egyeztetnek, nem érdekli őket, hogy mi történik valójában a magyar valóságban, valahogy politikaila g adminisztratív módon elbábozni ezt az egészet, aztán lesz, ami lesz, majd tűzoltunk valahogy. Csakhogy egyre nagyobbak a bajok. Tele van ez a módosító csomag látszatintézkedésekkel, melynek egy része beismerő vallomás, hogy óriási például a pedagógushián y, amire Rétvári Bence, akárhányan megkérdeztük, mindig csak azt mondta, hogy egyedi ügy, helyi ügy. Nem lehet úgy felmenni bármelyik álláshirdetésre, hogy ne azt dobná ki legelőször, hogy matektanárt, plusz minden képesítéssel keresünk már tanárt. Másrész t pedig indokolatlan szigorításokat is tartalmaz, ami szerintem sok helyen fölösleges, és bizony alkotmányos aggályokat is felvet. Felveti például a szülők jogát, ugyanis nem lehet a szülőktől elvenni azt a jogot, hogy eldöntse azt, hogy milyen módon telje síti a saját gyermekének a tankötelezettséget. Ez bizony a középosztály ellen nagyon súlyos merénylet: a szabad iskolaválasztást korlátozza. Nagyon félt a politikai elit ehhez bármikor hozzányúlni, csodálkozom, hogy a Fidesz ilyen bátor, és akkora hatalmat érez magában, hogy ehhez hozzányúl. És bizony nem látok elég jogi garanciát arra, hogy ne csorbítanák a szülőknek ezt a jogát, de majd részletesebben ki fogok rá még térni. És van még egy alkotmányos aggályunk annál a pontnál, ahol is megengedik, hogy min den más szakmával szemben szerintem diszkriminatív, hogy a pedagógusokat azontúl, hogy ezzel elismerik, hogy mekkora a tanárhiány, de akinek nincs meg a nyelvvizsgája, de befejezte lényegében az iskolát, az elkezdhessen teljen értékű módon, anyagilag is te ljes értékű módon tanítani - ez szerintem nagyon súlyosan diszkriminál más szakmákat. Alkotmányos jog a törvény előtti egyenlőség ugyanis. Tehát én ezt szintén problémásnak tartom. Továbbmenve még itt az általános mondandómnál: a költségvetésre - előtte vi táztunk a költségvetésről - ha ránézünk, a 2020as költségvetés szerint a ’19. évihez képest az oktatás egészére - tehát a köz- és a felsőoktatást is belevesszük - a pénzügyminiszter állítása szerint 48 milliárddal jut több a tervezett infláció alapján, az onban az állam eme feladatára reálértéken 15 milliárd forinttal jut majd kevesebb. Amíg a 2019. évi költségvetésben a közoktatásra fordított összeg a kiadások 10,1 százalékát tette ki, a 2020as tervezetben ez az arány már csak 9,8 százalék, azaz tovább cs ökken. Azt sem éri el, képviselőtársaim, mely az önök saját alultervezett inflációjuk szerint járna az közoktatásnak. Én úgy látom személy szerint, hogy a köznevelési törvény szerinti „előremutató” módosításokra sem fog jutni a 2020as költségvetésben. Egy szerűen akárhogy osztokszorzok, próbáltam megkeresni, sehogy sem találtam. (12.50)