Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
254 Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy korrekt diagnózist felállítani csak az előzményekre is figyelemmel lehet. A Költségvetési Tanác s a stabilitási törvényben is foglalt kötelezettségének is eleget téve és erről külön határozatot hozva ezért értékelte a 2018. évi költségvetési törvény végrehajtását is és a 2019. évi várható teljesítményeket. Mindezekről egészen röviden szeretnék szólni . A magyar gazdaság - a 2017es 4 százalékos mértékkel elindult emelkedő pályán továbbhaladva, a változó világgazdasági körülmények és a hazai feltételek alakulása, a fiskális és a monetáris politikai intézkedések eredményeként, hangsúlyozom, változatlanul fennálló kockázatok mellett - 2018ban lényegesen javítani tudta teljesítményét. Az elért 4,9 százalékos növekedés nemcsak az előző évek értékét, de a kormányzati és az elemzői várakozásokat is meghaladta. Az államháztartás központi alrendszerének bevétel ei összességében mind a törvényi előirányzatoknál, mind az előző évinél kedvezőbben teljesültek. A meghatározó arányt képező általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, társasági adó, elsősorban a bérek emelkedésének, valamint a még nagyob b beruházásnak és fogyasztásnak és nem utolsósorban az online számlázás bevezetésének köszönhetően, technikai intézkedések nyomán, az előirányzatot és a bázisévi tényadatokat is jelentősen meghaladóan növekedtek. A kiadások összességében szintén magasabbak lettek az előirányzatnál, amit a többletbevételek megalapoztak, lehetőséget adva a főbb prioritások - a hatéves bérmegállapodás, az otthonteremtés programja, az uniós kifizetések megelőlegezése - finanszírozására. Mindezek eredményeként 2018ban az államh áztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya érdemben alacsonyabb lett a 2017. évi értékhez képest, és csak kis mértékben rosszabb a költségvetési törvényben kitűzött hiánycélnál. A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya a 2,2 százalékos mér tékével jobb a 2018. évi költségvetési törvényben kitűzöttnél. Az egyszeri tételek kiszűrésével számított úgynevezett strukturális hiány ugyanakkor ebben az évben is meghaladta a stabilitási törvény szerint a középtávú költségvetési célként meghatározott 1 ,5 százalékot. A tanács megítélése szerint a kormány intézkedéseket hozott az államháztartás eladósodásának kézben tartására. Ezek az intézkedések hatásosak voltak, így az uniós előlegek okozta többletfinanszírozási igényt úgy mérsékelte, hogy a kormányzat i szektor szereplőinek 2018. szeptember 30ig át kellett utalni a részükre korábban folyósított, még fel nem használt értékhatárt meghaladó uniós előlegeket a Magyar Államkincstárnál vezetett számláikra, és a jövőbeli uniós előlegkifizetésekre vonatkozó sz abályok is szigorodtak. A jelentős mértékű gazdasági növekedés mellett ezek is hozzájárultak a GDParányos államadósság 2,6 százalékpontos javulásához és a 2018. év végi 70,8 százalékos mértékéhez. Mindezek a számok azért érdekesek, mert megfeleltek a stab ilitási törvényben meghatározott kritériumoknak. Pozitív az is, hogy a központi adósságon belül 20 százalékra mérséklődött a devizaarány, és a belső - ezen belül a lakossági - finanszírozás erősödött. Ezáltal kisebb lett az ország külső sérülékenysége. Tisztelt Ház! A tanács a 2020. évi költségvetés közvetlen bázisaként elemezte a 2019. évi makrogazdasági államháztartási folyamatokat. Ennek alapján a kormány várakozásának megfelelő 4 százalék körüli 2019. évi gazdasági bővülést elérhetőnek tartja. Ezt al átámasztják az időarányos teljesítés adatai. (9.30) A GDP növekedése az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva historikusan a legmagasabb értéket érte el, 5 százalék felett alakult. Ennek hajtóereje változatlanul a lakossági fogyaszt ás és a beruházások teljesítménye. A termelés volumene az ipar esetében dinamikusan, míg az építőiparnál kiugróan nőtt. Az utóbbi iránti igény fokozódása, ne tagadjuk, az állam által generált építési befektetések is óhatatlanul az
